|
|
|
|
Az Országgyűlés ülése
|
(Bojtár István) München, 1989. január 12. (SZER, Világhíradó) - Egyes olasz újságok nem késlekedtek. Nemcsak részletes tudósításokat közölnek a budapesti parlament által megtett nagy lépésről - amelyet például a Corriere della Sera történelmi fordulatnak nevez - hanem azonnal felvették az érintkezést a demokratikus ellenzék egyes képviselőivel, hogy megkérdezzék véleményüket a gyülekezési és az egyesülési törvény elfogadásáról. A La Repubblica által Rómából felhívott Vásárhelyi Miklós, Nagy Imre ötvenhatos kormányának sajtófőnöke így válaszol az újságíró kérdésére: - Nagy lépés történt előre. Fontos fordulat. 1980 lengyelországi szolidaritása óta ez az első eset, hogy az alternatív társulatok törvényes elismerésben részesülnek, s velük együtt a pluralizmus elve is. Kétségtelen - folytatta Vásárhelyi -, hogy még nem nyúltak hozzá a hatalom kérdéséhez. Fennáll az egypártrendszer. De a helyes úton járunk, amit az a tény is mutat, hogy a hivatalos sajtó leírja az országnak: mennyi, és milyen fajta ellenzéki csoport van, és mi a politikai álláspontjuk. A budapesti parlamentben lefolyt szavazás kimenetelét a Bécsben élő tekintélyes magyar származású újságíró, az osztrák televízió kelet- európai adásainak főszerkesztője: Lendvai Pál is fontos lépésnek tartja, a La Stampa című torinói lapnak adott interjújában azonban egyszersmind kifejezést adott a jövőt illető aggodalmainak is. A rendszer - mondotta - azután hogy elfecsérelte az időt, és elszalasztott jó lehetőségeket, most a nagy feszültség pillanataiban hajt végre politikai kísérleteket. Nyomasztó a gazdasági válság. No a nép elégedetlensége. Minden politikai reform kockázatos, de a veszély megkétszereződik akkor, ha az állampolgárokban az elkeseredettségé az uralkodó érzés - így beszélt Lendvai Pál. A La Stampa kérdéseket tett fel Kiss Gy. Csaba tudományos kutatónak, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító és országos elnökségi tagjának is. Többek között azt: vajon a magyar rendszer csupán ellenőrzött, vagy teljes szabadságot adott-e az ellenzéki csoportoknak? A válasz így hangzott: Immár biztosak vagyunk abban, hogy poszt- totalitárius rendszerben élünk, de a parlamenti demokráciát még ki kell vívni. Hogy ez a reform ne váljék csapdává, tovább kell haladni. Augusztus elején azt is megtehetjük, hogy - ha túlságosan szűkre szabják a teret - ne kérjük bejegyzésünket. A mai fordulat mindenesetre fontos, majdnem hogy visszafordíthatatlan. A La Stampa újságírója a magyar ellenzék tagjával beszélgetve rámutatott: először történt meg, hogy az egyik kelet-európai rendszer lemondott a monolitizmusról - de nincsen szó kifejezetten pluralizmusról. Vajon önök elfogadják-e ezt a korlátot? - fordult kérdésével beszélgető-partneréhez, aki így válaszolt: - egyáltalán nem. A parlament megtette amire eddig volt hatalma. Most alkotmányozó nemzetgyűlésre van szükség, amely az alkotmányt módosítva bevezeti a pluralizmust. Nem érdekel bennünket az olyan fajta bábszerep, mint amilyet egyes - formálisan nem szocialista - pártok játszanak Varsóban, Prágában és Kelet-Berlinben. +++
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|