Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az Országgyűlés ülése

(Bojtár István)
München, 1989. január 12. (SZER, Világhíradó) - Egyes olasz újságok
nem késlekedtek. Nemcsak részletes tudósításokat közölnek a
budapesti parlament által megtett nagy lépésről - amelyet például a
Corriere della Sera történelmi fordulatnak nevez - hanem azonnal
felvették az érintkezést a demokratikus ellenzék egyes
képviselőivel, hogy megkérdezzék véleményüket a gyülekezési és az
egyesülési törvény elfogadásáról.
    
    A La Repubblica által Rómából felhívott Vásárhelyi Miklós, Nagy
Imre ötvenhatos kormányának sajtófőnöke így válaszol az újságíró
kérdésére: - Nagy lépés történt előre. Fontos fordulat. 1980
lengyelországi szolidaritása óta ez az első eset, hogy az
alternatív társulatok törvényes elismerésben részesülnek, s velük
együtt a pluralizmus elve is. Kétségtelen - folytatta Vásárhelyi -,
hogy még nem nyúltak hozzá a hatalom kérdéséhez. Fennáll az
egypártrendszer. De a helyes úton járunk, amit az a tény is mutat,
hogy a hivatalos sajtó leírja az országnak: mennyi, és milyen fajta
ellenzéki csoport van, és mi a politikai álláspontjuk.
    
    A budapesti parlamentben lefolyt szavazás kimenetelét a Bécsben élő
tekintélyes magyar származású újságíró, az osztrák televízió kelet-
európai adásainak főszerkesztője: Lendvai Pál is fontos lépésnek
tartja, a La Stampa című torinói lapnak adott interjújában azonban
egyszersmind kifejezést adott a jövőt illető aggodalmainak is.
    
    A rendszer - mondotta - azután hogy elfecsérelte az időt, és
elszalasztott jó lehetőségeket, most a nagy feszültség
pillanataiban hajt végre politikai kísérleteket. Nyomasztó a
gazdasági válság. No a nép elégedetlensége. Minden politikai reform
kockázatos, de a veszély megkétszereződik akkor, ha az
állampolgárokban az elkeseredettségé az uralkodó érzés - így
beszélt Lendvai Pál.
    
    A La Stampa kérdéseket tett fel Kiss Gy. Csaba tudományos
kutatónak, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító és országos
elnökségi tagjának is. Többek között azt: vajon a magyar rendszer
csupán ellenőrzött, vagy teljes szabadságot adott-e az ellenzéki
csoportoknak?
    
    A válasz így hangzott: Immár biztosak vagyunk abban, hogy poszt-
totalitárius rendszerben élünk, de a parlamenti demokráciát még ki
kell vívni. Hogy ez a reform ne váljék csapdává, tovább kell
haladni. Augusztus elején azt is megtehetjük, hogy - ha túlságosan
szűkre szabják a teret - ne kérjük bejegyzésünket. A mai fordulat
mindenesetre fontos, majdnem hogy visszafordíthatatlan.
    
    A La Stampa újságírója a magyar ellenzék tagjával beszélgetve
rámutatott: először történt meg, hogy az egyik kelet-európai
rendszer lemondott a monolitizmusról - de nincsen szó kifejezetten
pluralizmusról. Vajon önök elfogadják-e ezt a korlátot? - fordult
kérdésével beszélgető-partneréhez, aki így válaszolt: - egyáltalán
nem. A parlament megtette amire eddig volt hatalma. Most
alkotmányozó nemzetgyűlésre van szükség, amely az alkotmányt
módosítva bevezeti a pluralizmust. Nem érdekel bennünket az olyan
fajta bábszerep, mint amilyet egyes - formálisan nem szocialista -
pártok játszanak Varsóban, Prágában és Kelet-Berlinben. +++


1989. január 12., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD