Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A Független Jogászfórum

(Krassó György)
München, 1989. január 12. (SZER, Világhíradó) - Szombaton, január
14-én az Egyetem tér 1-3 szám alatti épületben, reggel 10 órai
kezdettel tartja meg alakuló közgyűlését a Független Jogászfórum.
    
    A fórumot november 5-ikén alapította meg 135 jogász, és november
27-én a Jurta Színházban tanácskozást tartott a választás, az
egyesülés és gyülekezés jogáról, aminek szabályozására a fórum
jogászai alternatív törvénytervezetet is készítettek, s ezt
elküldték valamennyi országgyűlési képviselőnek.
    
    Szombati közgyűlésén a Független Jogászfórum alapító okirattal,
működési szabályzattal és tagsággal bíró országos társadalmi
szervezetté kíván alakulni. Az alapító okirat tervezete - amelyet a
tanácskozáson fognak megvitatni és ott döntenek majd elfogadásáról
is - megismétli és kibővíti a fórum november 5-i felhívásában
mondottakat.
    
    Az alapító okirat megállapítja, hogy a magyar történelem során
korábban a jogászság hivatásának gyakorlása mellet mindig jelentős
közéleti tevékenységet is folytatott a nemzet felemelkedéséért vagy
megmaradásáért. 40 esztendő óta azonban a hatalom kíméletlenül
elfojtott minden független kezdeményezést, de a kikényszerített
társadalmi béke nem váltotta be a reményeket, hanem súlyos válságba
sodorta az országot.
    
    A jog értéke minimálisra csökkent a társadalom szemében. A
történelmi zsákutcából csak a demokrácia megteremtésével lehet
kijutni, de a reformokról szóló szavak a reformellenes erők
törekvéseinek elkendőzését is szolgálják. A demokratikus jogállam
megteremtéséhez a társadalom egészének aktív közreműködése és
ellenőrzése szükséges.
    
    A Független Jogászfórum erre kíván módot nyújtani. Az alapító
okirat tervezete a továbbiakban hangoztatja, hogy őszinte
közmegegyezés csak demokratikus jogállamban teremthető meg, amely
olyan társadalmi, politikai, gazdasági és jogi berendezkedés, ahol
az emberi jogok érvényesülését törvényes garanciák védik, ahol
esélyegyenlőséggel működhetnek politikai pártok, és a választások a
többség akaratának érvényesülését biztosítják. Ahol a hatalmi ágak
el vannak választva egymástól; ahol a külpolitikát a határokon
belül és kívül élő magyarság érdekei határozzák meg; ahol
monopóliumok nélküli piacgazdaság működik. Ahol a magas szintű
szociális és egészségügyi ellátás tényleges állampolgári jog; ahol
felelősségteljes környezetvédelmet folytatnak; ahol a jog nem
terjeszkedik túl saját hatáskörén; ahol a világos és tiszta magyar
beszéd visszanyeri eredeti jogait; ahol a hibás döntések
következményeiért megállapítható és érvényesíthető a személyes
felelősség elve; és ahol a hazai és külföldi dokumentumokat
felkutatják, nyilvánosságra hozzák és feldolgozzák, hogy a nemzet
megismerhesse a XX. század történetét - és ezen belül
elhallgatásoktól és hamisításoktól mentesen az 1956-os forradalmat
is - amely "alapot ad a jogos nemzeti öntudatra, és erőt a
megpróbáltatások leküzdésére".
    
    A szombati közgyűlésen előterjesztésre kerülő alapító nyilatkozat
tervezete végül megállapítja, hogy "meggyőződésünk, hogy a
demokratikus Magyarország csak a társadalom egészének aktív
közreműködésével teremthető meg. A fórum elő kívánja segíteni, hogy
a jogászság ennek során ne csak a felülről érkező kezdeményezések
szakmai végrehajtója, hanem a valóságos társadalmi igények
megfogalmazója és képviselője legyen." +++


1989. január 12., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD