Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Menekültek kérdése az Országgyűlésben


London, 1989. január 12. (BBC) - Az Országgyűlés tegnapi ülésszakán
a Romániából egyre nagyobb számban érkező menekültek kérdése is
felmerült. A kormány menekülttábor felállításának tervét
fontolgatja. A tanácskozáson szóba került, hogy Magyarország
csatlakozik a menekültekről hozott genfi konvencióhoz. Fodor György
vizsgálja meg a kérdést:
Magyarországon tízezer romániai menekültet tartanak hivatalosan
nyilván. Néhányan azt állítják, hogy a menekültek valódi száma
ennél sokkal magasabb. A hatóságok azonban ezt tagadják.
    
    A menekültek 90 százaléka a romániai magyar kisebbség köréből kerül
ki. A maradék 10 százalékot pedig azok a románok alkotják, akik a
Nyugatra távozás szándékával disszidáltak. Néhányan a magyar
nemzetiségűek közül is megpróbálnak Nyugatra távozni, vagy azért,
mert eredetileg is ez volt a szándékuk, vagy pedig, mert úgy
hiszik, hogy így könnyebb lesz a Romániában maradt családtagjaikkal
való újraegyesülés.
    
    Azoknak, akik máshol kívánnak letelepedni, szükségük van az ENSZ
menekültstátusának elnyerésére. Ezt azonban nem kaphatják meg
Magyarországon, hiszen Magyarország nem írta alá a menekültekről
szóló nemzetközi egyezményt. Azonban igen nehéz, majdhogynem
lehetetlen a menekülteknek olyan országba utazniuk, ahol ezt a ,
menekültstátust megkaphatnák.
    
    Jugoszláviában, ahová szintén sok romániai menekül, van az ENSZ
menekültügyi főbiztosságának egy irodája. Ha egy ehhez hasonló
iroda Budapesten is megnyílna, ez sok menekült problémáját
megoldaná. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az ENSZ menekültügyi
főbiztosságának genfi küldöttsége napokon belül Budapestre érkezik.
    
    A problémát azonban a Magyarországon letelepedő és élni kívánó
többség számára az jelenti, hogy továbbra is román állampolgárok
maradnak. A Magyarország és Románia közötti államközi egyezmények
ugyanis nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot. így hát ezek
a menekültek nem válhatnak magyar állampolgárokká, hacsak
Magyarország egyoldalúan fel nem bontja az idevonatkozó szerződést.
    
    A magyar állam célja az volt, hogy ne adja meg az állampolgárságot
a Romániából menekültek számára, és így nyitva álljon a lehetőség
előttük a visszatérésre az esetben, ha a romániai helyzet
megváltozna. Külföldi állampolgár státusuk azonban^egyre több
problémát okoz, például nem vásárolhatnak ingatlant. így a velük
kapcsolatos állásfoglalás átalakulóban van. Szerdán a parlamentben
felhívást tettek arra, hogy az állampolgárságról szóló román-magyar
egyezményt érvénytelenítsék.
    
    A legégetőbb probléma azonban az, hogy a menekültek továbbra is
özönlenek Magyarországra. Vannak, akik kötelességüknek tekintik,
hogy a Romániában üldözött magyarokat befogadják. Mások azzal
érvelnek, hogy a menekültek olyan óriási terhet jelentenek, melyet
a magyar társadalom nem tud felvállalni. A gazdasági nehézségekkel
küzdő kormány érzékenyen reagál az ilyen véleményekre és továbbra
is fenntartja azt a véleményét, hogy a romániai magyaroknak
Romániában kellene maradniuk. Külföldi újságíróknak adott
interjúkban a magyar illetékesek beismerték: elérkezhet az az idő,
amikor a magyar határt lezárják a menekültek előtt.
    
    Közben egyre több olyan esetről érkezik hír, amikor a Romániából
menekülteket gyorsított kivizsgálás után visszaküldték a határról.
    
    Arról is keringenek hírek, hogy a határon lövöldöznek, és hogy a
román hatóságok embertelenül bánnak azokkal, akiket visszaküldték,
vagy pedig határátlépés közben fogtak el.
    
    Nemrég a Magyar Nemzetben egy cikk jelent meg, mely szerint 18
agyonlőtt ember tetemét találták meg a határ magyar oldalán, és a
határt átlépni kívánó menekültek zömét visszaküldik. A
Belügyminisztérium határozottan cáfolta az agyonlőttekről szóló
hírt. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a Romániába visszaküldöttek
számáról nem tett említést.
    
    Kényes téma ez, melyet a hatóságok igyekeznek elkendőzni. Ám néhány
magyart kínosan érint, másokat pedig felháborít a dolog.
    
    A magyar belügyminiszter számos alkalommal megpróbálta megindokolni
a menekültek ellenőrzésének szükségességét és néhányuk
visszaküldését mondván, hogy a román hatóságok vagy hallgatólagosan
engedik bűnözők és más, nemkívánatos elemek Magyarországra
szökését, vagy szándékosan küldik őket.
    
    A Belügyminisztérium megoldásként egy vagy több tábor felállítását
ajánlotta; ahol minden egyes menekült esetét az illetékes hatóságok
megfelelően kivizsgálhatnák. A javaslatot tegnap megvitatták a
parlamentben.
    
    Felmerült azonban, hogy világosan meg kellene határozni és
nyilvánosságra kellene hozni azokat a kritériumokat, melyek alapján
valakit beengednek Magyarországra, vagy pedig visszaküldik
Romániába. A parlament felkérte a kormányt: a következő ülésen
ismertesse, hogyan kívánja megoldani a menekültproblémát. +++
/


1989. január 12., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD