|
|
|
|
Új törvényjavaslat
|
Washington, 1989. január 10. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Az Országgyűlés a gyülekezési és szervezkedési szabadsággal kapcsolatos új törvényjavaslatot vitatja meg. Ez a többpártrendszerhez és a parlamenti demokrácia korszakához vezethet Magyarországon. Ha elfogadják, a magyar állampolgárok jogot kapnak arra, hogy szövetségeket, szakszervezeteket és politikai pártokat hozzanak létre. Ez a törvény lenne az első lépés a többpártrendszer újjászületése felé 1948 óta, amikor a kommunista párt lett az ország egyetlen legális pártja. Ez szentesítené a jelenlegi magyar rendszert, amely lényegében már politikai pluralizmusnak nevezhető, hiszen egyre több politikai- társadalmi- és munkás-szervezet szerepel egyre aktívabban a közéletben. A Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt 40 évi szünet után ismét tevékenykedik. Ezzel együtt különálló törvényt léptetnek majd életbe előbb-utóbb, amely az új pártok megalakításával foglalkozik. A tavaly megalakult Magyar Demokrata Fórum márciusban rendezi meg első országos kongresszusát, amelynek során valószínűleg a Fórum is politikai párttá alakul. A gyülekezési és szervezkedési szabadsággal kapcsolatos törvényjavaslatot eredetileg a múlt hónapban vitatták volna meg, de a parlament napirendje olyan zsúfolt volt a decemberi ülésszakra, hogy Stadinger István az Országgyűlés elnöke példa nélkül álló karácsonyi szünetet jelentett be. Pozsgay Imre államminiszter a múlt hónapban hangsúlyozta, hogy az ország politikai intézményeinek megreformálása elengedhetetlen. A többpártrendszer bevezetése attól függ - mondta -, hogyan dönt az ország kommunista vezetősége. Hatalmon akar-e maradni, vagy megengedi, hogy a hatalom társadalmi ellenőrzés alá kerüljön. Az Országgyűlés annak nyomán ült össze, hogy 24 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, és a közlekedés egyes ágaiban 90 százalékos áremelést hajtottak végre. A szakszervezetek vezetősége a múlt héten kijelentette, hogy az áremelések igazságtalanok, és súlyosan érintik a lakosságot. A Magyar Hírlap azonban felszólította a magyarokat: érzelmek helyett a valóságot válasszák ebben a különösen nehéz korszakban, amikor mind a törvényhozóknak, mind a polgároknak nehéz a helyzete. Az áremelés - írta a lap - keserű orvosság, de gyógyító hatású lehet. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|