Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Kőszeg interjú 1. folyt.

A világon mindenütt újra meg újra alakulnak pártok, és megpróbálnak
érvényesülni a politikai küzdőtéren. A probléma az, hogy addig,
ameddig nincs valóságos politikai küzdőtér, addig nincs módja erre
ezeknek a pártoknak. Nem helyes, hogy ha pártoknak nevezem őket,
bár némely szervezet pártnak nevezi magát. Ezek különböző politikai
szervezetek. Ugyanis néha a nyugati világban is - mondom -
rendszeresen alakulnak különböző pártok. Ezek közül némelyik
életben marad, valóban párttá válik, bekerül a parlamentbe. Szemünk
láttára zajlott a nyugatnémet és az osztrák zöldeknek a kitörése
ebből a politikai élet alatti létezésből, és bekerülése a
parlamentbe. Más részük pedig nem jut el a politikai létezésnek
erre szintjére és feloszlik, megsemmisül. Nem marad belőle,
legfeljebb a kultúrszociológia kutatóinak számára egy adalék. Vagy
a politikai szociológia kutatói számára egy adalék.
    
    Azt hiszem, hogy Magyarországon is így lesz. 1956-ban is tudomásom
szerint hetvennél több párt alakult. Ez is természetes volt.
    
    Nyilvánvalóan, hogy ha a forradalmat nem fojtja el a szovjet
intervenció, akkor ezekből a pártokból némelyek megerősödtek volna,
némelyek pedig eltűntek volna. Valószínűleg így lenne
Magyarországon is, hogy ha szabad választások lennének, hogy ha a
pluralizmus valóban politikai pluralizmussá válna, és nemcsak a
szerveződés pluralizmusává.
    
    - Világos az, hogy milyen politikai programot tervezhet a
megalakult Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt. Érdekes lenne
tudni azt, hogy a még nem párttá alakult szervezetek, szövetségek
vajon milyen politikai alternatívát kínálnak adott esetben, hogyha
ők is párttá válnának.
    
    - Teljesen jogosult, és érthető, hogy nagyon sok ilyen szervezet
alakul. De egyelőre úgy tűnik, hogy a valóságos érdektagoltság,
politikai tagoltság, - hogy így mondjam - ideológiai tagoltság, két
szervezet létrejöttében tükröződik. Azt gondolom, hogy a Magyar
Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége az, amely a jelen
pillanatban valóban kifejez, valóban tükröz a társadalomban
ténylegesen meglévő politikai különbségeket. Azt hiszem, hogy a két
nagy szervezet között a megoszlás kétféle. Az egyik az, amelyet
Kiss G. Csaba azt hiszem nagyon találóan jellemzett a fórum alakuló
összejövetelén, amikor azt mondta, hogy a határozati párt és a
(...) párt különbsége jellemzi a fórum, és az akkor még Szabad
Kezdeményezések Hálózata közötti különbséget.
    
    Azt hiszem, hogy ez a múlt századból vett történelmi példa ebből
nagyon sokat kifejez. A (...) célok tekintetében nagyon sok
közösség van a fórum és a szövetség között, de a módszerben,
taktikában jelentős különbségek vannak. A Szabad Demokraták
Szövetsége jellemezhető radikálisabb szervezetként. Olyan
szervezetként, amely távolabb áll a hatalom gyakorlóitól, és ennek
következtében a tevékenysége elválasztottabb a hatalom gyakorlóinak
a tevékenységétől. Ez az egyik különbség, a másik különbség: a
politikai hagyományok tekintetében a Fórum szorosabban épül a népi
mozgalom hagyományaira, és jelenlegi formájában megítélésem szerint
egy néppárt jellegű tömörülésnek az alapjai, csírái vannak benne. A
Szabad Demokraták Szövetségét pedig - ha az elvi nyilatkozatot az
ember kezébe veszi - eléggé nyilvánvaló, hogy egy liberális,
polgári radikális szociáldemokrata elemeket tartalmazó elvi
nyilatkozat ez. Tehát, hogy ha egy kétpártrendszerben
gondolkoznánk, akkor a Fórumból nőhetne egy néppárt jellegű
tömörülés, és a Szabad Demokraták Szövetségéből pedig egy liberális
szociáldemokrata koalíció vagy akár ezeket az erőket egyesítő párt,
és azt gondolom, hogy ennek a kétféle erőnek a váltógazdasága egy
alapvetően kétpártrendszerű szisztémában nagyon egészséges
politikai fejlődés volna a jövendő Magyarországon.
    
    - Nem fognak most téged megvádolni azzal Kőszeg Ferenc, hogy
egyszerűen figyelmen kívül hagyod a kisebb, még jelentéktelennek
tűnő csoportosulásokat, és csak a nagyokról beszélsz? Miért ne
lehetne például elképzelhető Magyarországon is egy olyan
pártrendszer, mint amilyen Olaszországban van, hat, nyolc, tizenöt
párttal, vagy Franciaországban?
    
    - Természetesen elképzelhető, hogy ne csak kis csoportosulások
haragudjanak rám, haragudjon rám a saját szervezetem, a Szabad
Demokraták Szövetsége is, de nem fog haragudni, mert hiszen azt
hiszem, mindannyian úgy gondoljuk, hogy a Szabad Demokraták
Szövetsége sem valamilyen egységes politikai platform vagy
világnézet alapján áll, hiszen magában is koalíció. Nem annyira a
különböző felfogású személyek koalíciója, mert felfogásban azok
között, akiket most az ügyvivő testületbe megválasztottak, azt
hiszem, hogy nincsenek olyan nagyon súlyos különbségek. De
különböző nézetek, alapelvek, ideológiák koalíciója.
    
    Hiszen a liberális és a szociáldemokrata elvek a politikai térképen
úgy tükröződött nagyon sokszor, hogy szembekerülnek egymással. De
ugyanakkor nagyon sokszor koalícióba is kerülhetnek. Természetesen
elképzelhető, hogy a kisebb pártokból nagyobb pártok lesznek.
    
    Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy az érdek megosztottsága és ennek
következtében, vagy részint ennek következtében, részint ettől
függetlenül is létező politikai megosztottsága a társadalomnak, nem
olyan előrehaladott, hogy a kis pártok valóságosan különböző
politikai csoportosulásokat fejezzenek ki.
    
    Ezért gondolom azt, hogy nem volna helyes például, hogy ha a Szabad
Demokraták Szövetsége most feloszlana mondjuk egy liberális, egy
szociáldemokrata, vagy egy polgári radikális pártra. Bár ez a
megosztódás, ennek a megosztódásnak a lehetősége benne van. De
természetesen benne van a szövetség fennmaradásának a lehetősége
is.
    
    (folyt.)


1989. január 8., vasárnap


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD