|
|
|
|
1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 3. folyt.
|
- Augusztus 22: A Magyarországon működő Szabad Románia nevű menekültszervezet és a Lelkiismeret 88 nevű csoport 24 órás éhségsztrájkkal egybekötött tüntetést rendez a román követség közelében. Ebből az alkalomból a Szabad Románia nyilatkozatot ad ki, amelyben elítéli a Ceausescu- rendszer nacionalista, és fajgyűlölő megnyilatkozásait. A román nemzetiségű menekültek felhívását - mint a román demokratikus gondolkozás jelét - örömmel üdvözli a Demokrata Fórum. - Augusztus 25: A Szabad Kezdeményezések Hálózata nyilatkozatot tesz közzé Kelet- Közép-Európa politikai helyzetéről. Elítélik azokat a rendszereket, amelyek Európa ezen térségében az elmúlt 40 esztendő alatt az itt élő népek történelméhez nem méltó viszonyokat teremtettek. Állást foglalnak a magyar 1956, a csehszlovák 1968 és a lengyel 1980-81 által jelképezett megújulási törekvések mellett. Szolidaritást vállalnak minden olyan kezdeményezéssel, amely a térség demokratikus viszonyainak helyreállítását tűzte célul maga elé. A szolidaritás jeleként a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Kezdeményezések Hálózata közös táviratban üdvözölte Lech Walesát, a gdanski egyezmény aláírásának 8. évfordulója alkalmából. - 1988 augusztus 25-27: Mintegy 700 résztvevő közreműködésével nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Krakkóban a lengyel Szabadság és Béke nevű szervezet, valamint a Szolidaritás országos jogvédő bizottsága. A találkozón megjelentek nyugati politikusokon kívül magyar küldöttek is. A 12 tagú magyar delegáció tagjai közül Bába Iván a magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről, Vitt László a környezetrombolásról, Szelényi Zsuzsa a Fiatal Demokraták Szövetségének tevékenységéről, Merza József a magyar szolgálatmegtagadók helyzetéről, Philipp Tibor a magyar emberi jogi viszonyokról, Szilágyi Sándor a Magyarországon működő Szabad Románia csoport tevékenységéről, Gadó György a kelet-európai országok közös stratégiájának szükségességéről, Hahn Endre és Magyar Bálint pedig a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének munkájáról számolt be. - Augusztus 31-e: A Miskolci Megyei Bíróság három év fegyházról másfél év börtönbüntetésre enyhítette Kristály Gyula 61 éves munkás büntetését, amelyet 4 évi időtartamra felfüggesztett. Úgy intézkedett továbbá, hogy a 20 ezer forintos nyomozási költséget az állam vállalja magára. Az ítélet enyhítése azzal a széles körű magyarországi és külföldi tiltakozás-akcióval magyarázható, amelyet a 61 éves nyugdíjas ózdi munkás ügye felkeltett. Kristály Gyula röpiratokkal tiltakozott a helyi hatóságok túlkapásai ellen. Ezért a miskolci rendőrség példát szolgáltató kirakatpert akart rendezni ellene. - Augusztus 28-30: Szárszói Front névvel megalakult egy új, független, demokratikus mozgalom. Az 1943-as szárszói találkozó szellemét kívánja továbbvinni, elődének tekinti a demokratikus ellenzék mozgalmát, és állást foglal 1956 függetlenségi, és önigazgató hagyományai mellett. - Szeptember 1-je: Sajtókonferencia keretében mutatják be a Duna című 148 oldalas antológiát, amelyet Perczel Anna, Vargha Balázs és Nagy András szerkesztett. Az antológia szerzői: Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Esterházi Péter, Karinthy Ferenc, Kodolányi Gyula, Korniss Mihály, Petri György, Szilágyi Ákos, Vas István. - Szeptember 3-a: Lakiteleken 364 jelenlévő a Magyar Demokrata Fórumot szervezetté alakította. Számozott belépési nyilatkozatot adtak ki. Közölték, hogy 10 ezer tag esetén, de legkésőbb egy év múlva közgyűlést tartanak. Az ideiglenes elnökség tagjai: Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Fűr Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor. - Szeptember 10-e: Esztergomban tudományos tanácskozást tartott a Magyar Demokrata Fórum. Téma a természetvédelem, mindenekelőtt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésével járó természeti károk. A mintegy 600 résztvevő előtt beszélt Erhard Busek, Bécs város polgármester- helyettese is. A tanácskozás elfogadta egy nyílt levél szövegét, amelyet azzal a kéréssel küldtek el a parlament képviselőihez, hogy követeljenek népszavazást a vízlépcsőrendszer megépítése ügyében. - Szeptember 5-e: Nyilvános ülést tartott a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ideiglenes tanácsa. Elhatározták, hogy közgyűlést tartanak, amelyen döntenek a szervezetté alakulás kérdésében. Bejelentették, hogy a Hálózatnak eddig 1500 bejelentett tagja van. - Szeptember 12-e: Mintegy 35 ezer ember tüntetett a parlament előtt a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen. Az ünnepi beszédet Csengey Dénes író mondta. A szervező bizottság 5 tagja: Szekeres László, Perczel Anna, Lovas Pál, Bába Iván és Csengey Dénes átadta Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének azt a dokumentumot, amelyet korábban Vitai András színész olvasott fel a tömeg előtt. Ebben az építkezések megszűntetését, illetve népszavazás kiírását követelték. A nyilatkozat egy példányát átvette Pozsgay Imre államminiszter is. Grósz Károly miniszterelnök-pártfőtitkár azonban nem volt erre hajlandó. A nagygyűlésen felszólaltak az osztrák Zöldek képviselői is. A nagyméretű tüntetést a 27 független szervezetből álló Nagymaros Bizottság rendezte. Kedves hallgatóink! Mához egy hétre, ugyanebben a műsorban folytatjuk az 1988-as esztendő független magyarországi eseményeinek kronologikus felsorolását. +++
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|