|
|
|
|
Az adórendszer tanulságai
|
München, 1989. január 2. (SZER, Világhíradó) - Hogyan is állunk a hazai adókkal? Vadász Jánost hallják a január elsejétől életlépett új adórendeletekről és a tavalyi tanulságokról. - A személyi jövedelmi adó tavaly először alkalmazott formájában több tekintetben káros volt. Túlságosan magasak voltak az adókulcsok, ami a teljesítmény visszatartását ösztönözte. Továbbá: a jövedelmi adó az infláció egyik forrásának bizonyult. A vállalatok ugyanis az adó miatt megnőtt bérköltségük láttán nem a létszámmal takarékoskodtak - ahogy az illetékesek egy évvel ezelőtt várták - hanem egyszerűen áthárították a fogyasztókra ezt a költségnövekedést is, áremelések formájában. Az elsején életbelépett változások apró javítgatásoknak tekinthetők. 48-ról 55 ezer forintra emelkedett az adómentes évi jövedelem határ, viszont ez az 55 ezer - hála az inflációnak - idén annyit sem ér, mint tavaly 48 ezer. Kicsit enyhül az adóteher a havi 8 és 20 ezer forint közötti jövedelmi csoportban és a legmagasabb jövedelmek esetében is. A maximális adókulcs idén 56 százalék a tavalyi 60 helyett. Ez némi pluszt jelenthet azon kisvállalkozók számra, akik úgy döntenek, hogy vállalkozói adójukat személyi jövedelemadóként fizetik. Ami a vállalkozási nyereségadót illeti, ez idén életbelépő formájában új kategória. Elvben ugyanis arra hivatott, hogy egységesítse a vállalkozókat kivetett adóteher mértékét - függetlenül attól, hogy a vállalkozás milyen irányú, vagy milyen tulajdonformában megy végbe. Ennek megfelelően a legtöbb eddigi speciális adó, amely ellentmond a normatív adózás követelményének, megszűnik. Így eltűnik a süllyesztőben a hírhedt ellenérték-adó is, amely eddig azon vállalatokat büntette, amelyek nem jogi személyeknek - elsősorban vállalati munkaközösségeknek - adtak rendeléseket. Mint említettem: az egyéni vállalkozók maguk dönthetik el, hogy a vállalkozási nyereségadó szabályai szerint kívánnak-e adózni, vagy pedig ezt a nyereséget a személyi jövedelemadó rendszerében, annak szabályai alapján kívánják fizetni. A vállalkozási nyereségadó mértéke az első három millió forint évi nyereségig 40 - az azt meghaladó nyereségrész után pedig 50 százalék. Az állami vállalatok számára ez átlagosan alacsonyabb mértékű adóelvonást jelent mint az eddigi különböző adók halmaza. A magánvállalkozások esetében viszont az adókulcs duplájára emelkedik, 25- ről 50 százalékra - de a vállalkozók személyi jövedelme ezentúl költségként számolható el, ami azt eredményezi, hogy adóalapjuk átlagosan 60 százalékkal csökken. Így a magánvállalkozók tényleges adóterhe általában nem nő, sőt sok esetben mérséklődik. Az egységesítés, a normatív adóztatás meghirdetett elvét azonban aláássák a kivételek. Megjelent például egy új speciális adó: a 4 százalékos pótadó. Igaz, ezt mindenki fizeti - de ez azt is jelenti, hogy az átlagos adóteher a meghirdetettnél valójában nagyobb. A kivételek száma légió. Különböző mértékű adókedvezményekről van szó, amelyek megilletik a vegyes vállalatokat, amennyiben a külföldi tőke részesedése vagy abszolút összege meghalad egy bizonyos határt - továbbá a vállalkozások széles körét, aszerint hogy az állam milyen különös fontosságot tulajdonít működésük támogatásának. Az adókedvezmény jogcíme és mértéke lehet ésszerű, lehet ésszerűtlen is, lehet méltányos, méltánytalan is - de minél több a kivétel, annál kevésbé lehet egységes normatív adóztatásra hivatkozni. - Az adóterhet sehol a világon nem fogadják szeretettel. Nincs az a polgár, aki örömmel ülne neki az adóív kitöltésének. Egy dolog azonban kétségtelen: demokráciában a polgár attól öntudatos, hogy tudja, a közterhekhez ő is hozzájárul, és van beleszólása a közpénzek elosztásába. A hazai közvélemény-kutatók őszi felmérése szerint a személyi jövedelemadó- rendszert a lakosság igen erős ellenszenvvel fogadta. A megkérdezettek többsége kifogásolja, hogy az újfajta adózásmód nem hozta magával az állampolgárok nagyobb beleszólási lehetőségét abba, hogy mire költik el az állami pénzeket. És ez - közvetve - a parlament bírálata. +++
1989. január 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|