|
|
|
|
MDF-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. december 12., szerda - Lezsák Sándor a jövőben nem
kíván az MDF ügyvezető alelnökeként tevékenykedni, az elnökségi
tagságot azonban vállalja. Ezt ő maga közölte az újságírókkal az MDF
szokásos szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a hétvégi országos
gyűlésen leköszönő elnökség több tagja is részt vett.
Lezsák Sándor azzal indokolta döntését, hogy az ügyvezető alelnökség rendkívüli megterhelést jelent, s ő nem szeretne elszakadni Lakitelektől és pedagógusi hivatásától. Megítélése szerint e tisztségre olyan személyt kell választani, aki élethivatásának tekinti e feladatot, s munkáját főállásban végzi. A 21 tagúra tervezett elnökségben minden bizonnyal lesz olyan személy, aki ezt vállalni tudja. Lezsák Sándor elmondta, hogy a jövőben az MDF-en belül elsősorban a mozgalmi szervezésben kíván részt venni, folytatva azt az ,,építkezést,,, amelyet Lakitelken elkezdtek. Szükség van ugyanis arra az erőtérre, amely az MDF-et fórummá, mozgalommá teszi a két választás közötti időszakban - tette hozzá.
A sajtótájékoztatón Furmann Imre alelnök a IV. országos gyűlés programját ismertette. Szólt arról, hogy a jelenlegi elnökség tagjai közül Kulin Ferenc, Bogárdi Zoltán és Kozma Huba nem vállalja a jelölést. Az országos gyűlés választja az elnökséget, s e testület saját soraiból a tervek szerinti négy alelnököt. A gyűlésen 1600 küldött vesz részt, akik várhatóan 16 szekcióban vitatják meg a politikai, szervezeti kérdéseket. Lezsák Sándor hozzáfűzte, hogy az országos gyűlés egyben az MDF hőskorszakának lezárását is jelenti, s a hétvégi tanácskozás nyilvánvalóan politikai, szervezeti stílusváltást is hoz az MDF életében. Véleménye szerint a jövő évi kemény társadalmi kihívásoknak a párt meg tud majd felelni.
Furmann Imre személyes hangú, előre megfogalmazott írásos nyilatkozatban búcsúzott el a sajtótól, s ezt megtette Lezsák Sándor és az ugyancsak jelen lévő Csengey Dénes is, utóbbiak mintegy rögtönözve. Csengey Dénes úgy fogalmazott, hogy meg kellene próbálni ,,zöld ágra vergődni,, abban a hol élesebb, hol tompább, de mindig létező fronthelyzetben, amely az MDF és a sajtó viszonyát az elmúlt 7-8 hónapban jellemezte. Véleménye szerint a ,,nyilvánosság munkásai,, hitelességüket azzal tehetik teljessé és véglegessé, ha elvégzik a maguk kebelén belül a számvetést az Aczél-korszakkal. (folyt.köv.)
1990. december 12., szerda 13:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MDF-sajtótájékoztató (2. rész)
|
Az MDF nem szeretne hurráoptimizmust, nem a valóság megszépítését, a tények elhallgatását óhajtja. Már csak azért sem, mert 1991-ben ,,földrengés,, lesz, s egy katasztrófát nem lehet leegyszerűsíteni, rokonszenvessé tenni, kecses bájt kölcsönözve neki. A túlélést kell megszervezni, a mentést az MDF irányítja, s a munkamegosztás részeként a sajtó tudósít. Ebből az ,,összjátékból,, azonban ki kell zárni azt, aki az összeomlás pártjára áll, és azt, aki nem ért a mentéshez.
A kérdésekre válaszolva Lezsák Sándor elmondta, hogy az MDF jövő évi állami támogatása 60 millió forint, ez az összeg azonban ,,édeskevés,,, hiszen például csupán a Bem téri pártközpont éves bérleti díja eléri a 10 millió forintot. A minimális anyagi feltételek természetesen nemcsak az MDF-et, de a többi pártot és mozgalmat is sújtják, a nehéz gazdasági helyzetben nehéz lesz szervezni működésüket. Furmann Imre hozzátette: a központot ért bírálatok csak részben jogosak, hiszen éppen az anyagiak hiánya okozta, hogy a Bem tér nem tudott politikai, szervezési és mozgalmi centrummá válni egyidőben.
A sajtótájékoztatón a munkástanácsok és az MDF kapcsolatáról is szó esett. A meghívott Palkovics Imre, az MDF országgyűlési képviselője, a Herendi Porcelángyár munkástanácsának elnöke elmondta: az MDF kormányra kerülésével a munkástanácsok kissé eltávolodtak a párttól, ez azonban természetes folyamat. Miként a nyugati demokráciákban, az ellentétek hazánkban is kiéleződtek. Az MDF továbbra is támogatja a munkástanácsokat, nem kívánva beavatkozni önállóságukba. Megítélése szerint a politikai pártok érdeke, hogy átfogó érdekvédelmi törvény szülessen, amely rendezi a szakszervezetek és munkástanácsok helyzetét. Ezt a próblémát a Parlament nem kerülheti meg. Ugyanígy szükségesnek tartotta azt is, hogy a közeljövőben általános szakszervezeti választásokat tartsanak, amely végre megoldaná a legitimációs kérdéseket. A munkástanácsok szerveződését Lezsák Sándor is szükségesnek tarotta, mert csak így lesz párbeszéd. Az erős érdekvédelmi szervezetek nélkül csak perbeszédekre lehet számítani, miként az a taxis-blokád után bekövetkezett. (MTI)
1990. december 12., szerda 13:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|