|
|
 |
|
 |
Az MDF budapesti küldöttértekezlete - sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. december 2., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum
budapesti küldöttértekezlete azt ajánlja az MDF közelgő országos
gyűlésén résztvevőknek, hogy a választmány minden tagját a helyi
szervezetek delegálják. A budapesti küldöttek azt szeretnék, ha az
új módon szerveződő testületben a főváros valamennyi kerülete
képviseltethetné magát. A budapesti MDF alapszervezetek küldöttei 21
tagú elnökség megválasztását támogatják, élén Antall Józseffel,
akinek személye élvezi a tagság maradéktalan bizalmát - közölte
Debreczeni Károly, az országos gyűlés sajtóügyeinek intézésével
megbízott szóvivő újságírókkal vasárnap az esti órákban.
A szóvivő - a várható kérdést megelőzendő - előrebocsátotta: az
mdf azért tartott zártkörü regionális küldöttértekezleteket, hogy a
résztvevők őszintén, egészen nyiltan beszélhessenek az MDF politikai
stratégiájáról, működési elveiről. A tanácskozás e kérdések
megvitatására szorítkozott. Miként a jelenlévő Csengey Dénes
hozzáfűzte: irányzatok képviselői egyáltalán nem vitatkoztak,
személyi kérdések nem vetődtek fel. Az országos elnökség tagja szólt
arról is, hogy a küldöttek egyetértettek: az MDF politikai
irányvonalán nem kell változtatni, a választások előtti
célkitűzéseit sem kell felülvizsgálni, legalábbis erre utal, hogy
ilyen javaslatot senki sem fogalmazott meg.
Az MTI tudósítójának kérdésére Szabó Iván, az MDF parlamenti
képviselője elmondta: az MDF elnökét s a 21 tagú elnökséget a
december 15-én kezdődő országos gyűlés választja. Az elnökség
feladata saját ügyrendjének kidolgozása, s - létszámkorlát nélkül -
ügyvezető elnökség megválasztása. Az ügyvezető elnökségről szóló
javaslat komoly politikai viták mentén született - tette hozzá.
Szabó Iván a továbbiakban szólt arról, hogy a tervezett, újtípusú
választmánnyal a legdemokratikusabban építkező párt lesz
Magyarországon az MDF, hiszen a választmány felügyeleti jogköre
miatt az elnökség de facto alárendeltje lesz a választmánynak. A
választmány politikai befolyásának erősödését jelzi az is, hogy a
testület ülésein részt vehetnek ugyan az elnökség, illetve a
parlamenti frakció tagjai, ám csak tanácskozási jog illeti meg őket.
Csengey Dénes a parlamenti frakció és a kormány viszonyát érintő
kérdésre válaszolva kijelentette: a kölcsönös nyomásgyakorlásra van
mód, a frakció kezében vannak eszközök a kormány befolyásolására.
(folyt.köv.)
1990. december 2., vasárnap 20:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|