Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az MDF belső állapota


---------------------


Washington, 1990. november 26. (Amerika Hangja, Világhíradó,
Szénási Sándor) - Meghatározó személyiségek távoznak az MDF
elnökségéből, illetve jelzik már most, hogy a hamarosan sorra kerülő
országos értekezleten nem jelöltetik magukat a pártvezetésbe. Az
alapító Bíró Zoltán után, aki az MDF-ből is kilépett, most Lezsák
Sándor ügyvezető alelnök is közölte, más módon szeretné szolgálni
pártjának ügyét, és Kulin Ferenc parlamenti képviselő sem óhajt
tovább az első vonalban maradni, és kívülük még többen is.

    A bomlási folyamat ezzel látványos lett az ország első számú
pártjában, bár hangsúlyozzák, hogy egyszerűen a profizmus előtérbe
helyeződéséről van szó. Az az értelmiségi, főképpen írói réteg,
amely Lakitelken megalapította az MDF mozgalmát, ideológiai
arculatot adott neki - ha éppen zavarosan is -, most visszavonul a
politikából a közéletbe. A nyilatkozatok azt érzékeltetik, hogy a
kezdőrúgást ők elvégezték, most jöjjenek azok, akik focizni is
tudnak.

    A helyzet természetesen nem ilyen egyszerű, és főképpen nem
ilyen békés. Az ország, a gazdaság válsága felerősítette és egyben
tragikussá is tette azokat a különbségeket, amelyek eleve jelen
voltak abban a gyűjtőpártban, amely leszámítva a kormányképviselő
parlamenti frakciót, ma is inkább mozgalomként jellemezhető. És ezek
a különbségek most személyes döntésekben válnak elhatárolódásokká.

    Látható, hogy Lakitelek, az alapítás szelleme hirtelen
nosztalgiák tárgya lett. A sátor, amely alatt ülve három évvel
ezelőtt többféle csoport egyezett meg a békés és a kommunista párt
reformszárnyával közösen felvállalt rendszerváltásban, ma úgy tűnik
fel, mint a pusztaszeri vérszerződés reinkarnációja. A vezető
szerephez jutott emberekről úgy szólnak, mint alapító atyákról, mint
öreg, bölcs és tekintélyes emberekről, akik mintha nem is mozgalmat
indítottak volna el, de egy országot hoztak volna létre. 1987 pedig
akként tűnik fel, mintha 100 éve lett volna. (folyt.)



1990. november 26., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az MDF belső állapota - 1. folyt.


Lezsák Sándor végül is egy három éves pártról volt kénytelen a
múlt hét végén kijelenteni, hogy az nem fáradt el, nem zsibbadt el,
még meg tud újulni. Hát mi megújítanivaló van egy ilyen fiatal
képződményen? Mi öregedhetett el benne ilyen gyorsan? A kérdést csak
az teheti fel csodálkozva, aki nem ismeri a magyar változások
szédítő sebességét, amelyben eszmék és irányzato azért is
használódhattak el ilyen nagy gyorsasággal, mert a kezdet kezdetén
sem voltak szervesek, kidolgozottak és átgondoltak.

    Antall József amikor Bíró Zoltán után az MDF elnöke lett, egy
kompromisszummal három tételben jellemezte pártját: nemzetinek,
kereszténydemokratának és konzervatívnak. Vagyis ő összefoglalta
azt, ami markánsan megjelent; de ami megjelent, részben a két háború
közötti magyar történelem irányzataira épült, tehát utánzatíze volt,
alapja kevesebb, részben a nyugat-európai pártvonulatokra, amelyek
még, vagy már nem voltak érvényesek Magyarországon, de a legjobb
esetben is mást jelentettek Budapesten, mint például Bonnban, vagy
Rómában.

    Mindezt figyelembe véve a nosztalgia, az indulás Lakitelek után
érthető lehet, de nem egészen megalapozott. Lakitelek szándék volt,
és értelmiségi gyűlde, értelemszerűen akkor még a magyar valóság
teljes ismerete nélkül, ebből következően pedig nagyon ideologikus.
Ez bosszulja meg most magát.

    A magyar közvéleményt ugyanis mérthetetlenül nem érdeklik a
nemzetről szóló veretes szavak, a konzervatív eszmerendszer, és a
valláserkölcsről szóló prédikációk. Ez utóbbira egyébként jellemző,
hogy a hitoktatás óriási kampánya ellenére, vagy tán éppen azért, a
vallásoktatásra jelentkezők száma messze alatta maradt a
várakozásnak. A hit körüli propaganda ebben a bensőséges
lelkiismereti ügyben inkább elriasztotta az embereket. (folyt.)



1990. november 26., hétfő


Vissza »


- Az MDF belső állapota - 2. folyt.


Az előbbiek következtében azt is el lehet mondani persze, hogy a
népies vonal képviselői érzik most úgy, hogy távozniuk kell, hiszen
Lezsák, Kulin is bizonyos fokig, az egyre többet bírált Csurka is
jellemzhetők ezzel a vonulattal. És az sem véletlen, hogy Csengey
Dénest is sokan támadják mostanában, éppen azért, hogy lesajnáló,
lenéző cikket írt Pozsgay Imréről, és őt politikai hajótöröttnek
nevezte. Elfelejtette azt, hogy a lakitelki szellemet visszasíró
MDF-esek lelkileg sohasem szakítottak Pozsgayval és a népi
baloldaliság érzetével, és ma közülük sokan tesznek hitet egy
Pozsgay-féle nemzeti centrumpárt gondolata mellett.

    Antall József azonban amikor pártjának és kormányának
megújítására készül, valószínűleg nem úgy tesz különbséget számára
jó és rossz között, hogy az népi vagy nem népi, hanem úgy, hogy az
realista vagy nem realista, hajlik-e a kompromisszumra vagy sem,
ideológiájának áldozata-e, vagy sem. Antall tehát a szélsőségeket
óhajtja kívül tudni, de a három vonulat egységét szeretné
megtartani, népieket és nem népieket. Ilyen értelemben ő centrista.

    A kérdés azonban az, hogy a távozó értelmiségi elit mihez kezd
magával és egymással? Gondolkodik-e új pártban, ha kiszorítják az
MDF vezetéséből? A másik kérdés, hogy azok az MDF-es emberek, akik
most feltűnően sietnek nehezen félreérthető politikai
hűségnyilatkozatot tenni Pozsgay mellett, odáig jutnak-e, hogy be is
lépnek majd egy Pozsgay-pártba, és mai cikkeik azt a későbbi lépést
indokolják-e már most előre?

    Pozsgay pedig vár, és az MDF válsága igazolja türelmét. Ő majd
akkor lép, ha a válság újabb formában - hasonlóan a taxisblokádhoz -
kirobban. Akkor a megmentő politikai bölcsesség jegyében elő lehet
majd lépni és kibontani új pártjának zászlaját. A pártok
átalakulásának idején a kilépők, kimaradák, félresodródók közül
sokan lehetnek potenciális hívei. Ha tehát Pozsgay elindul, már nem
egyedül indul el. +++



1990. november 26., hétfő


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD