|
|
|
|
Kónya-interjú 3. rész
|
- Egy pillanatra sem merült fel önben, hogy megbukhat a kormány? - Érre nem gondoltam. Úgy éreztem, hogy ma nincs társadalmi bázisa egy általános sztrájknak, egy olyan széles körű elégedetlenségnek Magyarországon, ami esetleg a kormány bukásához vezethet. Egyedül azt tartottam veszélyesnek, hogy az egyes társadalmi csoportok esetleg egymás ellen fordulnak és ellenőrizhetetlen zavargásokra kerül sor. Érezhető volt, hogy fokról fokra a taxisok ellen hangolódik az ország, az emberek felháborodnak, mert elemi jogaikban korlátozva vannak és félő volt, hogy ez esetleg összetűzésekre vezethet, ami aztán kénytelen kelletlen önmaga után vonta volna a kormány erőszakos beavatkozását. Ennél nagyobb tragédiát nem tudok elképzelni. Most éppen arra van szükség, hogy társadalmi közmegegyezés jöjjön létre azon a talajon, hogy tudomásul vesszük a helyzet válságos voltát, valamint azt, hogy ebből kilábalni csak minden réteg összefogásával lehet. Ha magunkon nem segítünk, senki nem segít rajtunk. Végülis a törvénytelenség oldaláról átment a konfliktus a teljes jogszerűség oldalára - ezért sem oda jutottunk, ahonnan kiindultunk - és egy érdekegyeztető fórumon kötöttek megállapodást. Az így kialakult politikai légkör alkalmas arra, hogy új fejezet kezdődjön, amit alapvetően nem a pártharcok, hanem az együttműködés jellemez. - Milyen következményei lesznek a válságnak az MDF-re, mint pártra, a parlamenti frakcióra és a kormányra? - Miközben a frakció bírálta az előkészítést, úgy foglalt állást, hogy az árintézkedés szükséges volt. További támogatásáról biztosította a kormányt, egyértelműen a kormány mögött áll. Más kérdés, hogy nem azonosul minden intézkedésével. Az MDF-en belül, ha vannak is irányzatok, de mindegyik egységes abban, hogy az országnak stabilitásra van szüksége és ezt csak a koalíciós kormány biztosíthatja. Ha bírálják is a kormányt, szilárdságát rendkívül fontosnak tartják, mert ennek a kormánynak nincs ma alternatívája. A kormány összetételével kapcsolatban az a határozott álláspontom, hogy a parlament Antall József miniszterelnöknek adott bizalmat, a miniszterelnök felelőssége, hogy a kormányt összeállítsa. A frakciónak nincs joga személyi kérdésekbe beleszólni. Egyébként én úgy tudom, nem lesz kormányátalakítás. (folyt.)
1990. november 1., csütörtök 14:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|