|
|
|
|
Szovjet kőolaj
|
--------------
London, 1990. október 31. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Pártos Gábor beszámolóját olvassuk fel arról, milyen reménye lehet a kelet-európai iparnak és persze az autósoknak a gazdasági káosz közepette:
- Miután Kuvait Irak általi megszállását követően a nyersolaj világpiaci ára megkétszereződött, ez ritka alkalommal szolgált a Szovjetunió számára, hogy fellendítse az olajkivitelből származó jövedelmét. Most azonban, hogy a becslések szerint a szovjet nyersolajtermelés az idén legalább 5 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a tavalyi 607 millió tonna, ez az alkalom kicsúszik a Kreml kezéből. A tény, hogy az oroszoknak nincs elegendő olajuk a hazai szükségletek kielégítésére arra késztette a kormányt, hogy a hiány hatásának oroszlánrészét a KGST-n belüli kereskedelmi partnereire hárítsa. Ez év júliusa óta tehát csökkentek a kelet-európai országoknak juttatott olajszállítmányok átlagban közel egyharmaddal.
Mindennek a már említett hatása csaknem katasztrófálisnak mondható, hiszen az utóbbi időkig Jugoszlávia és Románia kivételével Kelet-Európa csaknem teljesen a Szovjetuniótól függött ezen a téren. Az utóbbi hónapok közel-keleti válsága pedig a nemzetközi olajárak olyan hatalmas fokú emelkedését okozta, hogy ez újabb és az előzővel egyenlő csapást mért Kelet-Európa amúgy is küszködő nemzetgazdaságaira.
Bulgáriában október közepe óta adagolják jegyre a benzint, míg Magyarországon a kormány múlt heti kísérlete a benzinárak kétharmados felemelésére a taxisok és fuvarosok fellázadására vezetett. A magyarokat azonban tegnap további rossz hír rázta meg, amikor a szovjet hatóságok közölték: a Kreml csak az esetben hajlandó leszállítani a beigért olajszállítmányokat ez év megmaradó részében, ha Magyarország ezért keményvalutával, vagy legalábbis olyan árucikkekkel fizet, melyeket az oroszok azután a nemzetközi piacon értékesíthetnek. (folyt.)
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|