|
|
|
|
Teller Ede beszéde Los Angelesben
|
---------------------------------
Washington, 1990. október 20. (Amerika Hangja, Reggeli Híradó) - Teller Ede beszéde a Szabadságharcos Szövetség vacsoráján, Los Angelesben.
- Én hiszek csodákban, hisz ma a csodák nagyon világosak. De a csodáknak az a természetük, meg kell őket érteni, és a csodára cselekedettel kell felelni. Az utolsó év csodája: százmillió ember felszabadulása. A világ államai összefognak a támadások, a háború ellen. Ilyen még nem volt. Tudnunk kell, emlékeznünk kell, hogy ebben a mi elnökünknek, George Bush-nak nagy része volt. Régi idő óta az első szabadon megválasztott miniszterelnökünk azt mondta a Fehér Házban: az amerikai törvények nem engedik meg, hogy Bush-t többször válasszuk meg, mint kétszer. Magyarországon megválaszthatunk akárhányszor elnököt.
A mi miniszterelnökünk érti a világot. És én biztos vagyok benne, hogy mi, amerikai magyarok is értjük, hogy mennyi hálával tartozunk olyan embereknek, mint George Bush. De én igazán nem a múltról akarok beszélni. A jövőről. A cselekvésről. Mit kell tenni, hogy azt a nagy változást végbe vihessük, hogy az újjászületett Magyarország, az új világgal, az új világban, amely a béke felé tart, ebben a világban a szerepét betölthesse. Erről én igyekeztem gondolkozni. Megmondom mit gondoltam: biztos van más teendő, de az egyik gondolat a másikra vezet.
Magyarország a földművelés országa volt, és ma a nagy tudományos felfedezések között a biokémiai felfedezések talán a legfontosabbak. És ezek a földművelést, a mezőgazdaságot, nagyon befolyásolhatnák. Például csak egy: új változatok a növényekben, a háziállatokban és sajnos igaz, hogy Amerikában és a Nyugaton ezen nagy változásoktól sokan félnek, és nem egészen ok nélkül. Mert ahol nagy a fejlődés, ott nagy is a lehetősége a hibáknak. (folyt.)
1990. október 20., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Teller Ede beszéde - 1. folyt.
|
Amit csinálunk, óvatosan kell csinálni, de bátran is. A tudománynak a kapcsolata az egyes emberek munkájával az, hogy amit a tudomány lehetővé tesz, abból kiválasztjuk azt, ami kell, ami a legjobb. Én remélem, hogy az ilyesmi Magyarországon minket a világ vezetőivé tesz ezen a vidéken. +++
1990. október 20., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|