Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Antall-előadás, tárgyalások (1. rész)

Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
New York, 1990. október 16. kedd (MTI-tud.)- Antall József miniszterelnök kedden a magyar külpolitikáról tartott előadást New Yorkban és vezető amerikai üzletemberekkel tárgyalt a gazdasági együttműködésről. A kormányfő nyilatkozott a The New York Timesnak, majd a nap folyamán amerikai zsidó szervezetek vezetőivel találkozik.


- Arra van szükség, hogy a közép-kelet-európai változások az
amerikai stratégiai gondolkodás előterében maradjanak. Amennyiben
kudarcot vall ezen országok erőfeszítése, hogy szabad,
piacgazdaságú demokráciává váljanak, ez a Nyugat erkölcsi és
politikai veresége lesz - hangsúlyozta Antall a Külpolitikai
Tanács tagjai előtt tartott, Magyarország helye a nyugati
demokráciák között című előadásában.

    - Az öbölválságban Magyarország Közép-Kelet-Európában elsőnek
támogatta a Biztonsági Tanács határozatát, az embargót, - jegyezte
meg a miniszterelnök. Hangoztatta: - A válság kihatásai hirtelen
az egész gazdasági szerkezetátalakítást fenyegetik nemcsak
Magyarországon, hanem Csehszlovákiában és Lengyelországban is. -
Amennyiben nem tudunk életképes társadalmat építeni, ha a 40 éve
elnyomott népek törekvése, tehetsége nem bontakozhat ki végre
alkotóan, tanúivá válhatunk: hogyan alakul ki egy beteg rész
Eurápában, balkanizálva, martalékául dobva a szegénységnek, a
kisebbségi feszültségeknek, sőt, könnyen a nemzetközi
terrorizmusnak is - jelentette ki Antall a tekintélyes testület
előtt, amelynek jelentős közvetett és közvetlen szerepe van az
amerikai külpolitika alakításában. (folyt.)



1990. október 16., kedd 18:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Antall-előadás, tárgyalások (2. rész)


A kormányfő utalt arra, hogy a magyar kormány júniusban
elsőként jelentette be a VSZ katonai elemeiből való kilépésre
vonatkozó elhatározását és egyúttal kinyilvánította a szovjet
katonai és politikai vezetés előtt, hogy a szerződés teljes
felülvizsgálatára tart igényt, emellett pedig az a véleménye, hogy
az amerikai csapatok európai jelenléte az európai biztonság
garanciája.

    - Örömmel mondhatom, hogy azóta a csehszlovák és a lengyel
álláspont lényegesen közeledett a miénkhez. Ennek következtében a
katonai szövetség jövőjét erőteljesen meg fogjuk kérdőjelezni a
VSZ két hét múlva, Budapesten tartandó csúcsértekezletén.

    - A VSZ mint politikai tanácskozó testület könnyen
fennmaradhat még egy darabig, biztosítva a rendszeres politikai
párbeszédet a Szovjetunióval. Ez annál is fontosabb, mivel
Közép-Kelet-Európa jelenlegi zűrzavarában a szovjet katonai és
politikai vezetés részéről a ,,hűtlen, a hálátlan
Magyarországról,, hallható retorika nem segít annak a súlyos
válságnak enyhítésében, amelyet a két ország közötti kereskedelem
összeomlása, a szovjet olajszállítások visszafogása okozott. Nem
számolva az óriási, váratlan veszteségeket, a bizalmi válság
ellenkezik a magyar kormány szándékaival és filozófiájával.
Ismételten kifejeztem meggyőződésemet, hogy az új helyzet végre
lehetőséget ad a bizalom és az együttműködés tisztességes
viszonyának megteremtésére a Szovjetunió és Magyarország között.
Úgy véljük: az elhatározottság, a mérséklet kölcsönös lehet, s még
a szóhasználatban is elkerülhetjük az erőszakosságot. Nem
kétséges, hogy minden politikai kezdeményezésünkben kiváló
partnerünk volt a Szovjetunió, Mihail Gorbacsov, aki nézetünk
szerint messzemenően megérdemelte a Nobel-Békedíjat - mondotta
Antall József. A miniszterelnök szólt az Ukrajnával való kétoldalú
kapcsolatok megteremtéséről és Magyarországnak a balti államokkal
kiépített kitűnő kapcsolatairól. (folyt.)



1990. október 16., kedd 18:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Antall-előadás, tárgyalások (3. rész)


Kifejtette, hogy a német egyesülés, a szovjet csapatok
Magyarországról való kivonulása következtében az ország biztonsági
helyzete, Csehszlovákiáéhoz, Lengyelországéhoz és talán másokéhoz
hasonlóan, a közeljövőt tekintve nem szilárd. - Amennyiben
elhagyjuk a VSZ-t, semmiféle nemzetközi biztonsági egyezmény nem
garantálja országaink biztonságát. Ennek felismerésében
kezdeményeztük az EBEÉ júniusi, koppenhágai konferenciáján, hogy
új dimenziókat, sokkal messzebbmenő biztonsági mandátumot adjunk
az EBEÉ folyamatának. Európa és az Egyesült Államok
államférfiainak alkotókészséget kell tanusítaniok, megvizsgálva a
sok választási lehetőséget. Lehetséges, hogy közép-kelet-európai
térségünknek külön fórumra van szüksége a közös politikai és
gazdasági kérdések megvizsgálására. Ám ez nem jelenthet az egykori
kommunista országokból álló egyfajta új, provinciális klubot. Az
átmeneti szakaszban, amíg kialakulnak az új, osztatlan Európa
kollektív biztonsági keretei, ezeknek az országoknak egy sor két-
és többoldalú kapcsolatot kell teremteniök a NATO-val, a
Szovjetunióval és az egyes országokkal a legkülönbözőbb gyakorlati
területeken. (...) A regionális együttműködésnek van haszna, de
nem terelheti el a figyelmet a világ és Európa fő kérdéseiről.
(...) Az utóbbiak közé tartozik, amit ismételten hangsúlyoztam:
vitathatatlan a NATO további jelenléte Európában. Ez Magyarország
véleménye szerint magába foglalja az Egyesült Államok további
katonai szerepét Európában, mint az európai biztonság garanciáját,
egyúttal Amerika gazdasági és politikai szerepét az új
demokráciákban - mondotta a miniszterelnök.

    Antall nagy érdeklődéssel fogadott előadásában szólt a régi
keletű magyar-amerikai kapcsolatokról, majd hangsúlyozta: - Ma
elsősorban arra van szükségünk, hogy az Egyesült Államok jelentős
mértékben bekapcsolódjék országunk újjáépítésébe, nagyvállalatok
beruházásaival, műszaki és vezetési tapasztalatok átadásával. - A
kormányfő végül kérdésekre válaszolt. +++



1990. október 16., kedd 18:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD