|
|
|
|
Felcím: Várják a szervezeteket és az állampolgárokat Főcím:
Nemzetközi Környezetvédelmi Központ Budapesten
|
Budapest, 1990. október 8. Hétfő (MTI-Press)
Egy hónappal ezelőtt adták át a főváros patinás városrészében, Óbudán a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központot. A nemzetközi intézmény ötlete a magyarországi független környezetvédelmi mozgalmaktól eredt, és a 80-as években Budapesten diplomáciai szolgálatot teljesítő amerikai diplomata, Mark Palmer /akkori nagykövet/ jóvoltából jutott el tavaly az éppen a magyarországi látogatásra készülő George Bush elnökhöz. Tavaly júliusban Budapesten az elnök már kormánya konkrét elhatározásaként jelenthette be: a majdani környezetvédelmi központ létesítésére a magyar kormánnyal közösen alapítványt hoznak létre, amelyhez az Egyesült Államok 5 millió dollárt adományoz. A magyar kormány 50 millió forintos hozzájárulást és egy 80 millió forint értékű ingatlan átadását vállalta. Az alapítvány ötletét felkarolta az Európai Gazdasági Közösség szervezete is, az USÁ-éhoz hasonló mérvű anyagi támogatást vállalva. Később további országok - az idén szeptember 7-i ünnepélyes avatás napjáig Ausztria, Hollandia, Bulgária, Kanada, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Norvégia és Románia is - csatlakoztak az alapítványhoz. Hardi Péter, a regionális központ ügyvezető igazgatója most elégedetten újságolja: - A központ átadásával nem zárult le a csatlakozni szándékozó országok sora. Külön öröm, hogy földrajzi távolságok sem gátjai az érdeklődésnek: a Szovjetunió és Finnország jelezte bekapcsolódási szándékát, valamint olyan távoli földrészek képviselői, mint Ausztrália, vagy Japán környezetvédői. - Vajon, minek köszönhető, hogy a a kezdeményezésnek ilyen nagy a visszhangja világszerte? - Mindenekelőtt az általunk felkarolt témakörnek, a környezetvédelemnek, amely világszerte most kerül az érdeklődés középpontjáa. A központ révén átfogott földrajzi térség - Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Jugoszlávia - napjainkban alapvető politikai, gazdasági, társadalmi változások színhelye, ám ezekben az országokban a környezetvédelem jórészt ma is megoldatlan. (folyt.)
1990. október 8., hétfő 14:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Környezetvédelem 2. rész
|
A környezet megóvására teendő intézkedésekért eddig inkább csak elszigetelt, a kormányoktól független csoportok, mozgalmak hallatták a szavukat. Nem ritkán szembe kellett szállniuk a hivatalos kormánypolitikával, gondoljunk csak a Bős-Nagymaros körüli vitákra. - Miért éppen Budapestet választották a nemzetközi intézmény "házigazdájának"? - Részint azért, mert az ötlet itt született, részint pedig az országnak a régióban elfoglalt központi fekvése miatt. - Hogyan működik és milyen feladatok ellátásra alkalmas e központ? - Független, nem haszon-orientált szervezetként jegyezték be alapításkor az intézményt, amelynek élén 15 tagú, nemzetközi összetételű igazgatótanács áll. Ez szervezi és felügyeli egy ügyvezető igazgató irányításával és külön e célra létrehozott tanácsadó testület segítségével a munkát, a résztvevő államok kormányától teljesen függetlenül. Ez igen lényeges kritérium, bár az igazgatótanácsban vannak kormányzati tisztségviselők is. Az igazgatótanács elnöke a lengyel Janusz Kindler. A központ szándékosan csekély létszámú, alig tíz tagú szakmai stábot működtet, hogy erőforrásait kizárólag környezetvédelmi szaktanácsadásra, s az ezzel kapcsolatos szakmai munkára összpontosíthassa. E stáb tagjait nyilvános nemzetközi pályázat útján - néhány héten belül - fogják kiválasztani. Munkájukat amerikai program-menedzser, Steven Waselsug irányítja majd. - Milyen célokat tűztek maguk elé? - Elsősorban a környezetvédő mozgalmakat és a környezetvédelemmel kapcsolatos állampolgári kezdeményezéseket kívánjuk felkarolni. Segítséget és támogatást adunk az általunk helyesnek ítélt kezdeményezések megismertetéséhez és megvalósításához. Kormányokkal és üzleti körökkel egyaránt tárgyalni akarunk a térség alapvető környezetvédelmi kérdéseiről és az azokkal összefüggő régi és új problémákról. Nem feledhetjük: a régió országaiban átalakulóban van az iparszerkezet, s ennek környezetvédelmi hatásai igen jelentősek. Fontos feladatunknak tartjuk a környezetszennyezés egészségi hatásainak vizsgálatát és az ezzel kapcsolatos teendők összehangolását; alacsony költségű, a korábbinál hatékonyabb ellenőrző eljárások, módszerek megismertetését, a velük összefüggő kutatások és egyéb tevékenységek támogatását, a környezetet jobban kímélő energiapolitika melletti kiállást. (folyt.)
1990. október 8., hétfő 14:54
|
Vissza »
|
|
Környezetvédelem 3. rész
|
- Milyen eszközeik vannak ehhez? - Négy alapvető szolgáltatást vehet igénybe nálunk bárki, aki érdekelt az előbbi témakörökben. Használhatja információs forrásainkat, igényelhet intézménye környezetvédelmi fejlesztéseihez támogatást, tájékoztatást a környezetvédelem nemzetközi szakirodalmáról. Tehát szellemi-anyagi segítség közvetítésére vállalkozunk, s az üzleti és környezetvédelmi szempontok összehangolásakor számítunk az érintett kormányok partneri támogatására. - Független intézményként bízhatnak ebben? - Igen, hiszen a központ alapító okiratát aláíró és az alapszabályunkat elfogadó államok képviselői kötelezettséget vállaltak arra, hogy kormányaik a környezetvédelem aktuális kérdéseinek megoldását célzó tárgyalásoktól nem fognak elzárkózni. - Milyen önálló munkát tud végezni az intézmény? - Egyedülálló lehetőségünk, hogy a térség egészéről adatbázist tárolhatunk és a környezetvédelem témakörébe vágó tényekről, összefüggésekről részletes információs hálózatot működtethetünk. Ehhez lézerlemezes számítógéprendszert építettünk ki, amely össze van kapcsolva a nemzetközi adatbázisokkal. Éppen ez a regionalitás hallatlan előnye: a térség több, vagy valamennyi országát érintő környezetvédelmi problémákról és azok megoldásának lehetőségeiről nyerhetők és adhatók tovább így ismeretek. Másik alapvető tevékenységünk: a környezetvédelmi képzés, továbbképzés szervezése, amelyhez a központ saját gárdát fog kialakítani. Ez a szakembereknek a legfrissebb kutatási eredményekkel való megismertetésétől a környezetvédelmi alapfogalmak és alapvető szempontok szélese körű propagálásáig, a környezetvédelmi analfabétizmus társadalmi méretekben történő felszámolásáig terjed. Európa, a központhoz tartozó régió és benne hazánk környzetvédelmi viszonyai, s ezzel összefüggésben a lakosság romló egészségi állapota alapján mondhatom így: a huszonnegyedik órában. (MTI-Press)
1990. október 8., hétfő 14:55
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|