|
|
|
|
A német CDU-k egyesülési kongresszusa - előzetes (1.rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósitója jelenti:
Bonn, 1990. szeptember 30. vasárnap (MTI-tud.) - A
Kereszténydemokra Unió (CDU) 45 éves történetének legnagyobb
kongresszusaként tartják számon a CDU köreiben a hétfőn Hamburgban
kezdődő kettős pártkongresszust: a nyugatnémet CDU néhány órás
utolsó, harmincnyolcadik kongresszusát és a fénypontot, a nyugat- és
a keletnémet kereszténydemokrata unió egyesülési kongresszusát. A
meghívott vendégek között van Antall József miniszterelnök, a Magyar
Demokrata Fórum elnöke is.
A két keresztény párt egyesülési processzusát a keletnémet CDU tartományi szervezeteinek belépési nyilatkozatai vezetik majd be. Az ezer küldött - 750-en Nyugatról, 250-en Keletről - megválasztja az össznémet CDU vezetőségét, elnökévé minden bizonnyal Helmut Kohl kancellárt, egyedüli helyettesévé pedig Lothar de Maiziere-t, a keleti CDU elnökét, a megszűnő NDK kormányfőjét. A CDU tíz pontból álló egyesülési manifesztumot is el akar fogadni, előzőleg pedig a nyugatnémet CDU, még a harmincnyolcadik kongresszuson, ki akarja dolgozni az alapszabályzatnak egy olyan interpretációját, amely biztosítaná, hogy a volt keletnémet állambiztonsági minisztérium emberei ne lehessenek az egyesült párt tagjai.
Pár nappal a hamburgi rendezvény előtt a keletnémet parlamentben - mások mellett - öt CDU-képviselőt gyanúsítottak meg azzal, hogy valamilyen formában együttműködött az állambiztonsági szervekkel. A keleti CDU közvetlenül 1945 után a szovjet hatóságok eszközévé degradálódott, az NDK fennállásának idején pedig az NSZEP úgynevezett szövetséges pártjai közé tartozott.
Bonnban azonban nem csupán ezért tagadják, hogy a taglétszámok egyszerű összevonásáról lenne szó - a taglétszám egyébként a keletiekkel együtt túllépi majd a 800 ezret. A keletiek némileg át is kívánják formálni az egyesült párt arculatát. A keleti CDU szervezeteiből számosan erősíteni szeretnék a szociális és az ökológiai hangsúlyokat az unió programjában, valamint, nem utolsósorban a keresztény jelzőből fakadóan, az etikai elkötelezettséget. (folyt.)
1990. szeptember 30., vasárnap 09:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|