|
|
|
|
Privatizálják a Videotont (1. rész)
|
1990. szeptember 27., csütörtök - A Videoton szerkezeti
átalakulási és privatizációs programjának a kidolgozására
meghívásos, zárt pályázatot írnak ki nagy tekintélyű, tőkerős
bankok, pénzintézetek részére - jelentették be csütörtökön a
Székesfehérvárott Gulácsi Gábor, ipari és kereskedelmi minisztériumi
államtitkár-helyettes és a néhány napja hat hónapra kinevezetett
vállalati biztos, Garami László által tartott sajtótájékoztatón. A
Videoton Elektronikai Vállalatnál és a vállalatcsoportnál kialakult
pénzügyi és irányítási válság megszűntetésén, valamint a további
pénzügyi veszteségek mérséklése, illetve elkerülése érdekében az
Állami Vagyonügynökség irányításával dolgoznak. A cél az, hogy az év
végére, vagy legkésőbb a jövő év elejére rendeződjön a 16 ezer
dolgozót foglalkoztató ipari nagyüzem helyzete. Követelmény lesz -
hangzott el -, hogy az átalakulás és a privatizáció minél kisebb
munkahelyveszteséggel járjon, bár feltehetően nem lesz elkerülhető a
vállalat korábbi vezetése által már jelzett mintegy négyezer
munkahely megszüntetése. A program elfogadásának feltétele az is,
hogy a Videotont ne eladják, hanem olyan új tulajdonosokat
találjanak, akik tőkeerős beruházásokat valósítanak meg, új terméket
és piacot kínálnak, és biztosítják a szükséges technológiai
megújulás feltételeit.
Garami László vállalati biztos - aki a Videoton Elektronikai Vállalat felügyelőbizottságának elnökeként, majd tagjaként nyert betekintést a vállalat és vállalatcsoport munkájába és helyzetébe - azokról az elképzelésekről szólt, amelyek a likviditási és foglalkoztatási gondok megoldását segíthetik. Közülük néhány: keresik a bérmunkavállalás további lehetőségeit, bővíteni kívánják a részmunkaidős foglalkoztatást, belső átcsoportosításokat hajtanak végre, s a pénzügyi lehetőségek függvényében lehetőséget teremtenek egyes dolgozók végkielégítésére, illetve a korkedvezményes nyugdíjazásra. Szigorítják a létszámgazdálkodást, ami azonban nem zárja ki, hogy az átalakítási és privatizációs porgram megvalósítását segítő jó szakemberekkel, főként közgazdászokkal, mérnökökkel, szakmunkásokkal bővüljön a vállalatcsoport szakembergárdája. Likviditási gondjaik megoldásának legfontosabb feltétele a fizetőképesség helyreállítása, az államadósság rendezése. Középlejáratú hiteleiket úgy akarják visszafizetni, hogy minél kevesebb terhet hárítsanak át az állami költségvetésre. (folyt.köv.)
1990. szeptember 27., csütörtök 20:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|