|
|
 |
|
 |
Reggeli hírek
|
London, 1990. szeptember 23. (BBC, kora reggeli híradás)
Husszein jordiania király közvetlenül az amerikai néphez fordult,
hogy támogassa az öböl válság békés rendezésétt. Az Ammanból
surgázott műsorban a király válszolt azokra a bírálatokra, melyek
szerint túlzottan együtt érzett Irakkal Kuvait bekebelézése után is.
Husszein király kifejtette, hogy a háború kitörése rengetek életet
követelne és elképzelhetetlen pusztítást okozna. Kijelentette:
Jordánai határozottan azon a véleményen van, hogy a lehető
leghamarabb véget kell vetni az amerikai és egyéb külföldi erők
szaud-arábiai jelenlétének ahol az iszlám két lelgszentebb kegyhelye
található.
Szaud-Arábia iraki, jordániai és jemeni diplomatákat utasított
ki területéről. A rijadi külügyminisztérium nyilkozata azzal vádolta
a diplomatákat, hogy olyan tevékenységet folytattak, mely
beavatkozott szaudi biztonsági politikába. A kommuniké szerint a
szaudi hatóságok már korában kapcsolatban lépten az érintett három
ország kormányával, miután visszavették a diplomaták tevékenységét.
A nyilatkozat szerint azonban a nyílt beavatkozás tovább
folytatódott és így Rijad a diplomaták hazarendelésre szólította fel
ezeket az országokat. A szaudi olajügyi minisztr úgy nyilakozott,
hogy az állami olajvállalat pusztán anyagi megfontolsából allította
le a Jordániának szánt olajszállítást, mivel Jordánia még mindíg nem
fizette ki régről esedékes elmaradását.
Asszad szíriai elnök kijelentette, elfogadhatalan lenne, hogy
idegen csapatok maradjanak a Perzsa-öböl térségében miután
megoldották a kuvaiti problémát. Asszad ezt egy teheráni banketten
mondta, miután tárgyalt az iráni elnökkel. Irán erősen bírálta a
nyugati csapatok jelenlétét. Az iráni hírügynökség korábban idézte
Rafszandzsani elnök egy nyilatozatát, melyben reményét fejezte ki,
hogy a válság megoldása előnyös lesz az öböl menti országoknak.
Teheránból érkkező jelentések szerint Irán korszerű szovjet
vadászbombózókat szerzett be. Az iráni televízió tudósítása szerint
egy iráni légitámaszpontra megérkeztek az első MIG-29-es harcigépek.
A hírben nem említették, hogy hány repülőgépről van szó. Tudósítók
rámutatnak, hogy az iráni légierő főként kiöregedő amerikai
gyártmónyú gépekkel rendelkezik csak, ugyanis az amerikai
fegyverszállításokat a 11 évvel ezelötti iráni forradalom után
leállították. (folyt.)
1990. szeptember 23., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|