|
|
 |
|
 |
Átadták az M1-es Komárom-Győr közötti szakaszát
|
1990. szeptember 18., kedd - Másfél hónappal az eredetileg
kitűzött határidő előtt, kedden átadták a forgalomnak az M1-es
autópálya Tatabánya-Győr közötti 21 kilométeres szakaszát. A
forgalombahelyezést követően Győrtől-Komáromig autópályán,
Komáromtól-Tatabányáig továbbra is félautópályán közlekedhetnek az
autósok. Az utóbbi szakasz építését az eredeti időpontnak
megfelelően, október 31-én fejezi be a Betonútépítő Vállalat.
Az M1-es építésére még a 70-es évek elején született döntés, az
akkori forgalomnagyságnak megfelelően azonban először csak
félautópályáról volt szó. A forgalom azonban időközben jelentősen megnőtt,
s ugyanakkor ez lett az ország legfontosabb tranzitúja is.
A gazdasági visszaesés azonban még sokáig nem tette lehetővé az építkezés
befejezését. Végül a balesetveszélyesség nagy mérvű megnövekedése, a
bekövetkezett balesetek súlyossága és gyakorisága vezetett oda, hogy
a közlekedési tárca tavaly nemzetközi versenytárgyalást írt ki a
jobboldali útpálya megépítésének finanszírozására és kivitelezésére.
A pályázatot a Betonútépítő Vállalat a Magyar Hitel Bank Rt.-vel
közösen, s azzal a feltétellel nyerte el, hogy az összesen 45
kilóméteres szakaszt 13 hónap alatt elkészíti.
Az átadást bejelentő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy
már a jövő hónapban meghirdetik a Győrt elkerülő szakasz
kivitelezésére írt pályázatát is, s annak elbírálását követően
megkezdik a terület kisajátítását. A megvalósítás csak az anyagi
lehetőségektől függ, az azonban bizonyosnak látszik, hogy 1995-ig
már az országhatárig autópályán közlekedhetünk.
A közlekedési tárca képviselői arról is beszámoltak, hogy
elkészült egy tízéves autópályahálózat-építési programtervezet,
amely öt autópálya létrehozását irányozza elő. A program szerint az
M1-es, az M5-ös és az M7-es autópályák teljesen, vagyis az
országhatárig megépülnének, az M3-as elérné a Tiszát, az M0-ás pedig
összekötné az M1-es M7-es, M5-ös és M3-as autópályákat. A nagy
kérdés csupán a következő: miből teremthető elő az építéshez -
1990-es árakon számolt - 150 milliárd forint? Mint a tájékoztatón
elhangzott az egyik lehetséges válasz a rövidesen a Parlament elé
kerülő koncessziós törvény lehet.(MTI)
1990. szeptember 18., kedd 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|