Rendszerváltás és az MTI

	Az Állami Vagyonügynökség ismertette az Első Privatizációs Programot (1. rész)
1990. szeptember 14., péntek - Az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója, Csepi Lajos péntek délután sajtótájékoztatón ismertette az Első Privatizációs Program (EPP) beindítását. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az Első Privatizációs Program Magyarország kiemelkedő jelentőségű vállalkozása, amivel, az eddig is érvényesült spontán privatizációs lehetőségek fenntartása mellett az állam szabályozott mederbe kívánja terelni az állami vagyon magánkézbe adását. Az Állami Vagyonügynökség a privatizációs programmal egy olyan privatizációs folyamatot kíván elindítani, amelyben mindenki részt vehet, akár vevőként, akár tanácsadóként, a programban előre meghatározott és világosan körülírt keretek között. A program megvalósítása a nyilvánosság legteljesebb ellenőrzése mellett zajlik le, a vagyonügynökség rendszeresen tájékoztatni fogja a közvéleményt a végrehajtásáról. Mint Csepi Lajos hangsúlyozta: az EPP a kormány privatizációs politikája megvalósításának kezdetét jelenti. Ennek során olyan fontos tapasztalatok halmozódnak majd fel, amelyek felhasználásával a későbbiekben felgyorsul a privatizációs folyamat. A program céljai között szerepel a privatizálandó vállalatok jövedelmezőségének és hatékonyságának javítása, a privatizációs folyamat nyilvánosságának és áttekinthetőségének biztosítása, a hazai értékpapírpiac, a tőzsde erősítése és fejlesztése, a kisberuházások ösztönzése, továbbá természetesen az is, hogy az államnak megfelelő bevétele legyen a privatizációból. Az EPP az első vagyonügynökség által kezdeményezett privatizációs program, de a jövőben meghatározott időnként - mintegy 3-4 hónaponként - több hasonló követi majd. Az EPP-ben kiválasztott húsz vállalat olyan cég, amely az elmúlt években kielégítő, sőt egyes esetekben jó vállalati, pénzügyi teljesítményt mutatott, a vállalatok iránt várhatóan jelentős befektetői kereslet mutatkozik majd, a vállalatok vezetői és dolgozói részéről egyaránt támogatják a privatizáció beindítását, és több helyen már megkezdték a privatizációs előkészületeket. (folyt.köv.) 1990. szeptember 14., péntek 18:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Állami Vagyonügynökség ismertette az Első Privatizációs Programot (2. rész)
Napjainkig a mintegy háromezer milliárd forintra becsült állami vagyonnak csupán elenyésző hányadát privatizálták. Remélhető, hogy az EEP olyan jelentősen felgyorsítja majd ezt a folyamatot, hogy teljesülhet a kormány azon szándéka, hogy az állami tulajdon arányát négy éven belül, körülbelül 40 százalékosra csökkenti. A program megvalósítása során nagy mértékben várják a külföldi befektetők jelentkezését. A sikeres lebonyolítás esetén hozzávetőlegesen a vagyonügynökség 25-40 milliárd forint állami bevételre számít. (Ennek egy része konvertibilis valutában jönne be az országba.) A programba bevont vállalatok összesített könyv szerinti adatait is közzé tették: 1989. december 31-ei állapotuk szerint összes vagyonuk 33 milliárd forint, eszközeik összesített értéke 73 milliárd forint, az általuk lebonyolított évi forgalom 93 milliárd forint, adózás előtti nyereségük 6 milliárd forint volt. Az Állami Vagyonügynökség a vállalati listán szereplő cégek privatizációs terveinek kidolgozására és a privatizáció lebonyolítására pályázatot hirdet a különböző tanácsadó és konzultáns cégek számára. Az ÁVÜ külön programirodát állított fel azzal a céllal, hogy az érdeklődők a pályamunka készítéséhez szükséges adatokat, illetve a részletes vállalati információs füzeteket tőle szerezzék be. Csepi Lajos elmondotta, hogy ezen első program után, a következő lépcsőben a monopóliumok feloldására tesz majd kísérletet az ÁVÜ, a harmadik program pedig a jelenleg pénzügyi gondokkal, gazdasági nehézségekkel küzdő vállalatok privatizálására irányul majd. A vagyonügynökség vezetője újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy az ÁVÜ által kiírt pályázatok megfelelnek a a nemzetközileg elfogadott normáknak, s a továbbiakban is ezeket érvényesítik, márcsak azért is, mivel a PHARE-program keretében nyújtott támogatást több esetben fel akarják majd használni a folyamat során. Csepi Lajos hangsúlyozta, hogy a külföldi tőke bejövetelét csupán ott korlátozzák nagyobb mértékben, ahol alig, vagy egyáltalán nem pótolható magyar nemzeti vagyon menne át többségében külföldi kézbe. Ezeken a területeken a külföldi tőke csak akkora arányt szerezhet, amely az új technológia bevezetéséhez, a cégek korszerűsítéséhez, az új munkamódszerek bevezetéséhez szükéséges. (folyt.köv.) 1990. szeptember 14., péntek 18:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Állami Vagyonügynökség ismertette az Első Privatizációs Programot (3. rész)
Hangsúlyozta, hogy az állam számára befolyó összegek végleges hasznosítását majd az államháztartási törvényben rögzítik. Kifejtette, hogy az agrárszektorból azért nincsenek állami tulajdonban lévő vállalatok az első privatizációs programban, mert ott jelentősen módosíthatja a privatizációt a földtulajdon reformja, illetve az új földtörvény. A programba olyan nevesebb cégeket vontak be, mint a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Hungexpo, a Hungarhotels, a Danubius és a Pannónia Szálloda Vállalatok, a MÉH Tröszt, a Pannonplast és a Centrum Áruházak Vállalat. (MTI) 1990. szeptember 14., péntek 18:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »