Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A Kisgazdapárt választási nagygyűlése (1. rész)

1990. szeptember 11., kedd - Kettős hatalom szül nyugtalanságot ma Magyarországon, hiszen eddig csak a politikai elitváltás valósult meg, a rendszerváltás azonban befejezetlen maradt. A lakosság ezért elégedetlen, többet várt a fordulattól, a másik oldal ezzel szemben nem kíván lemondani hatalmáról - jelentette ki a magyarországi átalakulási folyamatokat boncolgatva Torgyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője, a párt nagy-budapesti szervezetének elnöke kedden este a kisgazdák XI. kerületi választási nagygyűlésén.


A ,,kettős hatalom,, feloldására Torgyán József azt javasolta,
hogy a tanulságokat levonva a ,,kommunista pártnak,, minden hatalmi
pozícióból ki kell vonulnia, s e pozíciókat a Kereszténydemokrata
Koalíciónak kell megszereznie, hiszen pártjai nyerték el a választók
bizalmát. Ezzel összefüggésben a pártvezető leszögezte: a
Kereszténydemokrata Koalíciónak nincs alternatívája; az utóbbi száz
évben mindig is a kereszténydemokrata színezetű politikai
tömörülések alkották a többséget. A képlet ma sem változott: a
Kereszténydemokrata Koalíciónak hosszú ideig nem lesz olyan komoly
ellenfele, amely tömegeket tud felvonultatni. (Torgyán ennek kapcsán
a választási képletet úgy írta fel: a koalíció pártjai a választók
60 százalékának voksaival, míg az ellenzék összesítve is csak 40
százalékot tudhat maga mögött.)

    A pártvezér kifogásolta, hogy az önkormányzati választások
előestéjén a sajtó és az ellenzék úgymond frontális támadást
intézett az FKgP ellen. Úgy vélekedett, a kihívás azért érte éppen a
kisgazdákat, mert az MDF túlságosan erős, hogysem szembetámadják; a
KDNP viszont túlságosan kicsi, nem érdemes megtámadni. Torgyán
szerint a támadást az a gondolat vezérli, hogy amennyiben a
kisgazdákat kiütik, összeomlik a koalíció.

    A frakcióvezető érintette az utóbbi idők egyik legvitatottabb
tervezetét, a földtörvény kisgazdapárti koncepcióját. Enyhe
bírálattal illette a kormányt, amiért az úgymond túlzott
óvatossággal közelít a földtörvényhez, ám leszögezte: a kisgazdák
nagy óvatossággal járnak majd el a földtörvény ügyében, hiszen
tisztában vannak vele, hogy csak hárompárti kormányzati
előterjesztés alapján nyerheti el a Parlament többségének
támogatását.

    A nagygyűlésen bemutatkozott a kisgazdák budapesti
főpolgármester-jelöltje, Rácz Sándor, a Központi Munkástanács
egykori vezetője. (folyt.köt.)



1990. szeptember 11., kedd 20:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Kisgazdapárt választási nagygyűlése (2. rész)


Rácz Sándor a nemzeti egységre szólított fel, egyben kifejtette a
tulajdonlással kapcsolatos koncepcióját is, amelynek lényege, hogy a
nép által létrehozott értékekből minden magyar állampolgárnak
végzett munkája arányában kell részesednie. A népi tulajdonlás
mellett voksolva Rácz Sándor szót emelt a privatizáció ellen, amely
úgymond a magyar nép sajátját játssza át külföldi kézre. Álláspontja
szerint a munkáskollektíváknak kellene dönteniük arról, be
kívánnak-e vonni külföldi tőkét a termelés folyamatába. Budapest
reménybeli főpolgármestereként közölte, hogy a Kisgazdapárt - az
aszályos nyár következményeit megelőzendő - már dolgozik a főváros
téli élelmiszer-, illetve tüzelőellátásának megszervezésén.

    A nagygyűlésen felszólalt Szlama Árpád, a Politikai Foglyok
Országos Szövetsége elnökségi tagja. Közölte: a POFOSZ 46 ezres
tagsága döntött, egyértelműen a Kisgazdapárt mellett sorakozik fel,
hiszen szívéhez az FKgP programja áll a legközelebb. A cél: az
ország minden üldözöttjét - s ebből Szlama értékelése szerint
majdnem 10 millió van - felkarolni, s egy egységes szervezetbe
tömöríteni. A POFOSZ vezetője rámutatott: a kegyetlen évtizedek után
itt a lehetőség a szabadság megvalósítására, ám a Parlament
elbohóckodja, eljátssza a nép bizalmát. Szlama szerint ebben
mindenekelőtt az SZDSZ és a Fidesz a ludas.

    A nagygyűlés résztvevői a rendezvényen kézhez vehették a
Kisgazdapárt földigénylési formanyomtatványát is. (MTI)



1990. szeptember 11., kedd 20:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD