|
|
|
|
Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának ülése (1. rész)
|
1990. szeptember 5., szerda - Az Állami Vagyonügynökség
Igazgatótanácsa szerdán ülést tartott, amelyen áttekintette egy
egységes privatizációs törvény megalkotásának célszerűségét és
feltételeit.
Egyetértett azzal, hogy a szabályozás áttekinthetősége, belső összefüggéseinek egysége indokolja a privatizáció tartalmi és technikai kérdéseinek teljes körű, keretjellegű szabályozását. Úgy ítélte meg, hogy ez a feladat csak széles körű előkészítés után, a kapcsolódó jogterületekkel szükséges összhang biztosításával teremthető meg. Ezért célszerűnek látta, hogy ez a kormány tulajdonreform bizottságában folyó munkával összefüggésben induljon meg, és kellő kidolgozás után épüljön be az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő tevékenységébe.
A privatizáció gyakorlati problémáinak rendezése, a különböző törvényekben rögzített eljárási szabályok hézagainak kitöltése érdekében az Igazgatótanács megbízta a Vagyonügynökséget, hogy rövid időn belül állítsanak össze javaslatot a halaszthatatlan jogszabály-változásokra. Szükségesnek tartotta, hogy készüljön el egy, a vállalatok eligazodását segítő, gyakorlatias megközelítésű kézikönyv, amely konkrét iránymutatással szolgál a privatizációval összefüggő kérdésekben. Megbízást adott a közeljövőben hatályukat vesztő ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek megújítására is.
Az igazgatótanács áttekintette azokat a teendőket, amelyek az úgynevezett előprivatizációs program végrehajtásával kapcsolatban a Vagyonügynökségre hárulnának. Aggodalmát fejezte ki a végrehajtással és az ellenőrzéssel összefüggő hatás- és feladatkörök tekintetében, és hangsúlyozta, hogy az újjáalakuló legitim önkormányzatoknak a folyamat lebonyolításában a tervezettnél nagyobb hatáskörrel és felelősséggel kellene részt vállalniuk.
Egyes vállalati tranzakciókkal kapcsolatos ügyeket illetően az igazgatótanács mérlegelte, mennyiben célszerű a hosszadalmas kétoldalú tárgyalások eredményeképpen kialakított vállalati megállapodásoknak a vagyonvédelmi törvény szellemében történő áttekintése. láspontja szerint az állami vagyonhoz fűződő alapvető tulajdonosi érdekek védelme az esetlegesen érintett külföldi partner rosszallása ellenére is szükségessé teszik a jelentős értékű ingatlanok és más vagyontárgyak privatizációjának körültekintő vizsgálatát. (folyt. köv.)
1990. szeptember 5., szerda 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|