|
|
 |
|
 |
A magyar külpolitika
|
--------------------
München, 1990. szeptember 4. (SZER, Magyar híradó) - Mint
híreinkben is jelentettük, Jeszenszky Géza külügyminiszter ma
Londonban tárgyalt. Ez alkalom Hamburger Mihálynak arra, hogy ismét
felvesse az Antall-kormány külpolitikai orientációjának kérdését.
- Az utóbbi években ritkán szokás bírálni a magyar külpolitikát.
A személyi kérdéseken túl legfeljebb arról folyik némileg
terméketlen kötélhúzás, hogy kié az érdem. Vajon e sikerágazat
alapjait a Horn Gyula vezette külügyi apparátus teremtette-e meg, és
a mostani koalíciós külpolitika csak a helyzetéből fakadó
lehetőségeket aknázza ki, vagy pedig az új kormány egy új, és az
addiginál hatékonyabb külpolitikai orientációt követ?
Jeszenszky Géza külügyminiszter már az MDF választási győzelme
előtt is azt hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika az utóbbi
évben, 1989-ben átvette és sok esetben megvalósította az ellenzék
régi követeléseit. Közvetlenül kinevezése előtt azonban elismerte:
külpolitikai helyzetünk még soha ilyen kedvező nem volt.
Kimondva kimondatlanul még egy dolgot szoktak felróni a mostani
külügyi politikának, az egyoldalú német orientációt. Ez persze a
politikai közösségen túl, gazdasági realításokból fakad. A német
tőke sietett a leginkább a magyar gazdaság megsegítésére, de ezen
túl a magyar külpolitika apparátusa mindent megtesz azért, hogy az
egyoldalú függést elkerülje.
Ezt példázza Jeszenszky Géza látogatása Nagy-Britanniában, és
Antall József miniszterelnök javaslata egy kelet-közép-európai
katonai unió megteremtésére. Jeszenszky Géza történészként és
külügyminiszterként utazott Nagy-Britanniába. Az előadásában a
kisebbségi kérdésről beszélt, valamint a kétoldalú kapcsolatok
továbbfejlesztése, többek között a vízumkényszer eltörlése szerepelt
a tárgyalás napirendjén. Látogatást tett a brit gyáriparosok
szövetségében, találkozott az angol alsóház vezetőjével. (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|