|
|
|
|
A kormányfő és a Püspöki Kar találkozója (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - A Miniszterelnöki Hivatal az
alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: Antall József
miniszterelnök hétfőn a Parlamentben fogadta a Magyar Katolikus
Püspöki Kart. A kormányfő és a katolikus püspökök első találkozóján
részt vett a kormány több tagja is: Andrásfalvy Bertalan művelődési
és közoktatási miniszter, Balsai István igazságügy-miniszter,
Horváth Balázs belügyminiszter, Rabár Ferenc pénzügyminiszter és
Surján László népjóléti minszter.
A másfél órás, szívélyes légkörben lezajlott eszmecserén Antall József köszöntötte dr. Seregély István egri érseket a Magyar Katolikus Püspöki Kar új elnökévé való megválasztása alkalmából. A miniszterelnök rövid beszédében szólt az ország nehéz helyzetéről, és hangoztatta, hogy a súlyos válság leküzdésében, főleg az ország erkölcsi-szellemi leromlásának megfordításában a kormány számít az egyházakra, s köztük is a legnagyobbra, a katolikusra. Antall József kifejtette, hogy a kormány biztosítani szándékozik az egyházak részére a működési feltételeket mind alapfunkcióik, mind vállalt társadalmi funkcióik - oktató, gyógyító tevékenységük - ellátásához. Javasolta, hogy a korábban államosított egyházi ingatlanok számbavétele és az egyházi intézmények működéséhez szükséges ingatlanok biztosítása tárgyában hozzanak létre bizottságot a kormány és az egyház megbízottaiból. A Püspöki Kar a javaslatot elfogadta.
Dr. Seregély István egri érsek, a Püspöki Kar új elnöke a hívők, papjaik és püspökeik jókívánságait tolmácsolta a kormánynak ahhoz, hogy sikeresen birkózzék meg a rendszerváltozás nehézségeivel és így Magyarország mielőbb megbecsült tagja legyen az egyesült Európának. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt negyven év viharaiból megtépázva kikerült katolikus egyház kész kivenni részét az erkölcsi megújulásból, amely a gazdasági felemelkedés alapja. A Püspöki Kar ehhez elsősorban az anyagi feltételek biztosításában várja a kormány segítségét, külön kiemelve a pápa jövő évi látogatásának méltó megrendezését.
Az eszmecsere során szóba kerültek más témák, így az iskolai hitoktatás elvi és gyakorlati kérdései is. Mindkét fél hangoztatta, hogy e tárgyban még tovább i egyeztetésre és a helyi sajátosságok gondos figyelembe vételére lesz szükség. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|