|
|
|
|
A kormány 100 napja - Gyorsmérleg (1. rész)
|
1990. augusztus 26., vasárnap - 1990. május 23-án a
kormányalakító parlamenti ülésen letette az esküt az új magyar
koalíciós kormány, Antall József miniszterelnök vezetésével. A
független, felelős magyar kormányban ekkor 16 miniszter kapott
megbízatást, közülük három tárca nélküli. Az MTI összeállítása az
eltelt csaknem 100 nap kormánytevékenységének tényeit idézi fel.
A hivatalba lépő kormány az új szervezet kialakításával létrehozta a Miniszterelnöki Hivatalt és a 13 minisztériumot. A kormányzati szervek munkáját a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok irányítják. A miniszterhelyettesi beosztás megszűnt.
Az új kormány a strukturális átalakítás során szűkebb körű gazdasági és nemzetbiztonsági kabinetet, valamint a külgazdasági feladatok összehangolására tárcaközi bizottságot hozott létre. A privatizációs kormánybizottság a tulajdonreform és a privatizáció koncepciójának kidolgozásával foglalkozik. Határozatot hozott a kormányszintű bizottságok, kollégiumok és tanácsok új miniszteri felügyeletére, egyesek fenntartására, mások átalakítására vagy megszüntetésére. (Megszűnt például a Minisztertanács Gazdasági, valamint Tanácsi Kollégiuma, az Országos Vallásügyi Tanács stb.). Módosította a különböző minisztériumok hatáskörét: a titkosszolgálat felügyeletét kijelölt miniszter látja el, a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozik az egész szakoktatás, a középfokú intézmények koordinációja, az építőipar az Ipari és Kereskedelmi, a területfejlesztés központi igazgatási feladatai pedig a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. A vízügyi államigazgatási feladatok a közlekedési és hírközlési tárcához kerültek. A tárca nélküli miniszterek feladat- és hatáskörét a kormány rendeletben határozta meg.
Parlamenti jóváhagyással a miniszterelnök felügyelete alá került a privatizációban fontos szerepet játszó Állami Vagyonügynökség, új vezetővel. Kormányhatáskörbe tartozik a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda, valamint a Pallas Lap- és Könyvkiadó és a Hírlapkiadó Vállalat. A három tömegtájékoztató média vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök ellenjegyzésével. Az átszervezések új vezetők kinevezésével, illetve pályázat meghirdetésével jártak együtt. (folyt.köv.)
1990. augusztus 26., vasárnap 11:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|