|
|
 |
|
 |
Főcím: Indul a választási kampány
|
Budapest, 1990. augusztus 23. Csütörtök (MTI-Press)
Szeptember 30-án 7 millió 800 ezer magyar választópolgár ismét
az urnákhoz járul, hogy megválassza a helyi önkormányzatok 26 ezer
képviselőjét. Erre azután nyílt lehetőség, hogy a magyar
Országgyűlés augusztus elején hosszas vita után elfogadta az
önkormányzatokról szóló törvényt. Az önkormányzati képviselőjelöltek
indulásának feltétele, hogy választókerületekben a szavazásra
jogosult polgárok legalább 1 százaléka jelölje őket augusztus 27. és
szeptember 12. között. A polgármester-jelöltek esetében 2 százalék
az előírás, a pártok pedig akkor állíthatnak listát, ha az adott
településen a választókerületek egynegyedében van jelöltjük.
A választásokat a törvénynek megfelelően megelőzi az augusztus
27-én kezdhető és szeptember 28-ig tartó választási kampány. A
parlamenti pártok kampányfőnökeitől arra kértünk választ, hogyan
kívánják felhasználni ezt az időszakot a választópolgárok
megnyerésére, miként készítették fel a színeiket képviselő
jelölteket remélt pozícióik betöltésére, s milyen eszközöket
szándékoznak "bevetni" az oszág demokratikus átalakulásának a
helyhatósági választásokkal beteljesedő folyamatában.
Alcím: Független Kisgazdapárt
A traktorok, zetorok nem jönnek
A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt központjában
szinte vihar előtti a csend.
A pártvezetésben napirenden lévő viták, a földtörvény-javaslat
állandó módosítása és egyes vezetők megnyilatkozásai érezhető
zavart keltettek a párt soraiban. Természetes, hogy Szabó László
főtitkárhelyetteshez, a párt választási kampányfőnökéhez intézett
első kérdésünk is a közeli napok legnagyobb port felvert eseményére
vonatkozott:
- A párt parlamenti frakciója vezetőjének és főügyészének,
Torgyán Józsefnek a soproni gazdanapon elmondott szavai hogyan
szolgálják választási érdekeiket?
- Úgy tartom: ha a közvetlen hallgatóság soraiban voltak is,
akiket lelkesített a beszéd, a széles közvélemény biztosan negatívan
fogadta az ott elhangzottakat. A kisgazdák törekvéseinek ilyen
megfogalmazása szerintem apolitikus
Tőlünk a párttagságnak és
szélesebb értelemben az egész magyar parasztságnak tett igéreteink
beváltását, s nem hangzatos szónoklatokat várnak
(folyt.)
1990. augusztus 23., csütörtök 14:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|