|
|
 |
|
 |
Sajtótájékoztató a tulajdonreformról (1. rész)
|
1990. augusztus 22., szerda - Még nem készült el a kormány
végleges koncepciója a tulajdonreformról, így Matolcsy György, a
Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára csupán az erről szóló
tézisgyűjteményt tudta átadni az újságíróknak szerdán, a
Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. Az azonban kiderült, hogy
bár a koncepció még csak körvonalazódik, a tulajdonreform hamarosan
megkezdődik. Az Állami Vagyonügynökség, a kormány legfőbb
privatizációs szervezete már szeptemberben megkezdi első
programjának végrehajtását. Az ÁVÜ újonnan megválasztott elnöke,
Csepi Lajos annyit árult el, hogy az első menetben a jól működő,
jövedelmezően gazdálkodó cégeket privatizálják. Hamarosan még az
idén további programok megvalósításához is hozzáfognak. Így sor
kerül olyan vállalatok magántulajdonba adására, amelyek
monopolhelyzetben vannak, vagy amelyeket át kell szervezni, mert a
jelenlegi körülmények között már nem életképesek.
A kormány készülő koncepciója többlépcsős, viszonylag gyors
privatizációt tartalmaz. Mivel meglehetősen sok nézet alakult ki
ebben a kérdésben, így valószínűleg többfajta privatizációs
technikát fognak alkalmazni. A jól működő vállalatok esetében
járható út, hogy a tőzsdén keresztül kerülnek magántulajdonba. Azok
a cégek, amelyek életképtelenné váltak, csődeljárásra számíthatnak,
s ez eredményezi végül a privatizációt. A nagyvállalatokat, a
soktelephelyes cégeket - a tervek szerint - szétbontják és
részenként értékesítik. Mindez elsősorban állami kezdeményezésű
privatizálást jelent. A kormány azonban nem zárkózik el a spontán
privatizációtól sem. Tovább folytatódik a vállalati vezetés által
irányított átalakulás, amelynek lényege az, hogy külföldi
tőketulajdonossal társulva vegyesvállalattá alakul át a cég.
A koncepció egyik újdonsága: lehetőséget kívánnak adni arra is,
hogy külföldi befektetők, ha szemet vetnek egy állami tulajdonban
lévő magyar vállalatra, pályázat útján megvásárolhassák.
A privatizáció terén természetesen még meglehetősen sok a
homályos pont, legalábbis ez derült ki a sajtótájékoztatón. A
kormánynak dolgozó szakértők egy része sem ért egyet azzal, hogy a
föld esetében kivételt tegyenek, az eredeti tulajdonosok tulajdonuk
egy részét visszakaphassák, míg más vagyontárgyak esetében csak
kártalanítás jöhessen szóba. (folyt.köv.)
1990. augusztus 22., szerda 17:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|