|
|
|
|
Ünnepi szentmise, harangszentelés és körmenet a Szent István
Bazilikánál (1. rész)
|
1990. augusztus 20., hétfő - Az augusztus 20-i budapesti
egyházi ünnepségek közül kiemelkedett a Szent István Bazilikában
tartott ünnepi istentisztelet, valamint az ezt követő Szent Jobb
körmenet. A Bazilika előtti téren délután 5 órakor több tízezer
ember jelenléttében Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek,
a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált ünnepi szentmisét.
Köszöntötte a helyszínen megjelenőket, a szentmisét televízión
keresztül néző híveket, a papságot valamint a jelenlévő állami
vezetőket: Göncz Árpád köztársasági elnököt, Szabad Györgyöt, az
Országgyűlés elnökét és Antall Józsefet, a kormány elnökét, valamint
Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nunciust.
Beszédében a magyar katolikus egyházfő egyebek között méltatta azt az összefogást, amelynek nyomán a német nép ajándékaként - a Neue Bildpost katolikus hetilap szerkesztősége kezdeményezésére és olvasói anyagi hozzájárulásával - hétfőn a Bazilika tornyában elhelyezhették a Szent István harangot. A harangnak szimbolikus jelentősége is van - mondotta -, elődjét 1944-ben a német hadsereg háborús célokra elvitte, a most felszentelt a jóvátételt, a megbékélést jelképezi.
Az egyházfő a továbbiakban a katolikus egyház küldetéséről szólt. Kifejtette: ez a küldetés ma is ugyanaz, mint ami a történelem folyamán volt, és amit Szent István kora óta betöltött, vagyis a lelkek javainak szolgálata, az örök emberi értékek megszilárdítása. Az egyház ezt a szolgálatot annak ellenére vállalja, hogy az elmúlt négy és fél évtized alatt szervezetében meggyengült. Az egyház legjobban az evangélium hirdetésével, a hitoktatásban, az ifjúság nevelésében, a karitatív munkában, a társadalmi életben való jelenlétével tölti be ezt a küldetést. Ám ahhoz, hogy ezt megtehesse, újjá kell szervezni egyházi intézményeit.
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vesztesége volt a szerzetesi intézmények működésének betiltása. Igaz, hogy egy éve eltörölték a szerzetesi rend működését addig tiltó törvényt, mégsem sikerült jelentős eredményt elérni. Néhány kivételtől eltekintve ugyanis nincsenek szerzetesházak, ahol az újjászervezés elkezdődhetne. A szerzetes közösségek számára fontos volna, hogy az elvesztett kolostorokbam minél előbb otthonnra találjanak e rend képviselői. (folyt.köv.)
1990. augusztus 20., hétfő 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|