|
|
|
|
Komoly aszálykárokra lehet számítani (1. rész)
|
1990. augusztus 7., kedd - Tovább tart az aszály,
vígasztalan képet mutat a határ; a termelőszövetkezetekben jelentős
bevételkieséssel számolnak - erről tájékoztatta az MTI munkatársát
Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos
Szövetségének (MOSZ) titkára.
Arról, hogy a szövetkezetekben milyen helyzet alakult ki, elmondotta: a területi érdekképviseleti szervek erőteljesen kezdeményezik, hogy a kormányzat már most hozza meg a szükséges intézkedéseket a minden bizonnyal bekövetkező tetemes károk, a természeti csapásnak minősíthető szárazság következményeinek ellensúlyozására. A Parasztszövetséget is kéri a MOSZ, hogy lépjen fel kezdeményezően, és nyújtson hathatós támogatást a parasztságnak a szükséges takarmánybázis megteremtésében, illetve az aszály hatásának ellensúlyozásában. A kistermelők és a nagyüzemek egyaránt súlyos hátrányba kerülhetnek már az őszi hetekben, hónapokban, amennyiben időben nem látnak napvilágot a termelőket megsegítő döntések.
A MOSZ júliusban feliratban hozta a földművelésügyi miniszter tudtára, hogy állami segítségre lesz szükség a várható károk ellensúlyozására, és kormányintézkedést is sürgettek. Arról, hogy mit kezdeményez a MOSZ, a titkár kifejtette: a mezőgazdasági termelés 5 százalékos jövedelmezősége mellett az ilyen mértékű természeti csapást, mint az idei aszály, amely több éves folyamat tetőzéseként jelentkezik, és ráadásul a téli csapadékhiánnyal párosul, a termelők jelentős része nem tudja elviselni, és amennyiben nem történik központi intézkedés, egész ágazatok kerülnek igen nehéz helyzetbe. Gondot okozhat az állatok takarmányozása, hiszen bizonyos, hogy máris legkevesebb 28 ezer hektáron le kellett silózni az elértéktelenedett kukoricát. (folyt. köv.)
1990. augusztus 6., hétfő 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Komoly aszálykárokra lehet számítani (2. rész)
|
Ez a folyamat semmiképpen sem áll meg, az országban sok helyen a határ képe máris azt mutatja, hogy a kukorica nem hozhat egészséges és valóban megfelelő termést. A Jászságban, a Nagykunságban, Szolnok megyében, Bács-Kiskun megye északi részén, Pest megye déli részén, Csongrádban, valamint Fejér megyében és Komárom-Esztergom megyében a termőterület jelentős részén elsárgult a kukorica, jeléül annak, hogy a növény már nem tudja elviselni a kánikulai forróságot és a légköri aszály minden következményét. A termelőknek ebben a helyzetben például földadókedvezményre van szükségük, ezt sürgeti a MOSZ, ugyanúgy, mint a bankok hitelezési gyakorlatának átmeneti felülbírálását. A hitelezés ugyanis jelenleg nem számol az ilyenfajta aszálykárral és annak minden következményével, így hát a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős része finanszírozási gondokkal kerülhet rövid távon szembe, abban az esetben, ha a bankok nem alkalmaznak méltányos elbírálást. Szükség van állami forrásokból is a környezeti katasztrófának minősíthető károk ellensúlyozására; nem tartható a korábbi években ilyenkor szokásos felső szintű halogató taktika, ami ahhoz vezetett, hogy a termelők csak késve jutottak áthidaló lehetőséghez, és azokat már csak ,,látszat,,-kezelésekre tudták fölhasználni. Arról van szó, hogy amennyiben az állatok takarmányozását biztosítani helyi erőből nem tudják, úgy a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékű állománycsökkenés következhet be, ami a mezőgazdaság egészére, nemkülönben az ország devizatermelő képességére, valamint a lakosság ellátására egyaránt hatással lehet - állította a MOSZ-titkár. (MTI)
1990. augusztus 6., hétfő 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|