|
|
 |
|
 |
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A miniszter most első alkalommal valóban közölte annak a hét
vállalatnak a nevét, amellyel kapcsolatban a kormány kívánatosnak
tartaná a fizetésképtelenség bírósági megállapítását, vagyis a
csődeljárás korrekt lefolytatását. (A listák egyébként Bod Péter
Ákos megfogalmazása szerint szinte napról napra változnak, aszerint,
hogy miként alakul a kényes helyzetbe jutott cégek gazdálkodása. Az
eljárást pedig formailag az APEH, illetve a társadalombiztosítás
kezdeményezi.)
A csődlista:
- ELCO Villamos Készülékek és Szerelési Anyagok Gyára
- Kecskeméti Zománc- és Kádgyár
- Pestvidéki Gépgyár
- Diósgyőri Gépgyár
- Hajtóművek és Festőberendezések Gyára
- Eperjesi Zsákgyártó Vállalat
- Duna Cipőgyár
Ezek a vállalatok azonban minden bizonnyal csak az elsők lesznek
egy hosszú folyamatban.
Külön elbírálást igényel azoknak a vállalatoknak az ügye,
amelyek életképesek, prosperálnak, ám sajátos pénzügyi kapcsolataik
miatt a sorbanállás gerjesztőivé váltak. (Ilyen például a Magyar
Vagon- és Gépgyár) Ezeknek a vállalatoknak pótlólagos tőkeforrásokra
van szükségük, hogy ,,kiegyenlíthessék a számlát,, , s beindítsák a
kedvezőbb irányú pénzügyi folyamatokat. Ez azonban elsősorban a
vállalatokra és a hitelező bankokra tartozik. A miniszter ezzel
kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi hetekben nőtt a vállalatok
pénzfelhalmozási hajlama, ami egyben a hitelforrásokat is bővíti.
A kormány foglalkozott az Állami Vagyonügynökség koordinálásával
meginduló privatizációs programmal is. Ennek részeként felmérjük
azoknak a vonzó, jól gazdálkodó vállalatoknak a körét, amelyek iránt
a piacon máris kereslet mutatkozik befektetők részéről. A
privatizáció első lépcsőjébe került cégek listáját Bod Péter Ákos az
üzleti titok védelmének okán nem közölte. Annyit elmondott viszont,
hogy az idén 30-40 vállalat ,,piacradobása,, várható.
A nehéz helyzetű vállalatok újabb csoportját alkotják azok a
cégek, amelyek szervezeti átalakulásuk során különféle torz
alakzatokat hoztak létre. Ilyenek például a ,,kiürült vállalatok,, ,
amelyeknél a társasági átalakulás során egy központi ,,vízfej,,
maradt hátra. Ezek jobbára semmiféle hasznos funkciót nem
teljesítenek. Ezért a kormány szorgalmazza a központok leépítését. A
kormány felkérésére a KSH a közeljövőben pontos felmérést készít
arról, hogy a közelmúltban mely vállalatok váltak ,,kiürültté,,.
(folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 12:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|