|
|
|
|
Csepi Lajos és Ella István a Hungaroton-EMI ügyről (2.rész)
|
Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója azzal kezdte: bízik abban, hogy a Hungaroton-EMI üzlet a későbbiekben még megköttethet, hiszen véleménye szerint ez a magyar félnek is érdeke. Arról viszont nem tudott jóslásokba bocsátkozni, hogy a két cég álláspontját sikerül-e majdan közös nevezőre hozni.
Az üzlet pillanatnyi meghiúsulásának okáról az volt a benyomása, hogy a művelődési-közoktatási tárca talán túlságosan erősen kívánt kultúrpolitikai érdeket érvényesíteni, amikor azt javasolta, hogy az EMI és a Hungaroton közösen hozzanak létre egy vegyesvállalatot, szemben az EMI ajánlatával, amely a Hungaroton egészét szeretné felvásárolni. - Ez a kultúrpolitikai érdek bizonyos tekintetben érthető - mondta-, hiszen az egyetlen ilyen jellegű nemzeti vállalatról van szó. Túlhangsúlyozása azonban visszaüthet, mert a partner, akár önálló vállalatot is alapíthat, s az éles versenyben ez jelentősen ronthatja a Hungaroton pozícióit. Amennyiben ez bekövetkezne, éppen azok az érdekek kerülnének veszélybe, amelyeket a művelődési kormányzat védeni szándékozik.
Elmondta azt is, hogy Rotelli úr a tárgyalásokon hangsúlyozta: Bors Jenővel igen jól együttműködtek, hosszú távú kapcsolat áll mögöttük, s a volt igazgatót megfelelő patrtnernek tekintették volna a további közös munkára. Ezen felül viszont olyan speciális érdek, amely kizárólagosan Bors Jenő személyéhez kötné a vegyesvállalat életre hívását, a tárgyalásokon nem merült fel - mondotta. Megjegyezte azonban: az üzlet alakulásában a személyi döntések ha nem is voltak meghatározók, valamelyest bizonyára befolyásolták a folyamatokat. Ezért a jövőre nézve általában óvatosabb, megfontoltabb lépéseket tart ajánlatosnak.
Személyes benyomása alapján valószínűnek tartja, hogy Rotelli úr visszatér. Mint mondta, még hasznos is lehet a tárgyalások közötti intervallum abból a szempontból, hogy a magyar fél újragondolhatja: miként egyeztethető össze a kultúrpolitikai érdek és a ma még jól eladható vállalat értékesítéséhez fűződő gazdasági érdek. (MTI)
1990. augusztus 2., csütörtök 19:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|