|
|
|
|
Csepi Lajos és Ella István a Hungaroton-EMI ügyről (1. rész)
|
1990. augusztus 2., csütörtök - Több csütörtöki lapban
napvilágot látott a hír: ugrott az EMI- Hungaroton üzlet. Az
értesülések szerint a londoni székhelyű Thorn EMI lemezgyártó és
elektronikai világcég európai igazgatója, Alexis Rotelli ugyanis
kétnapos budapesti tárgyalássorozata után elállt a Magyar
Hanglemezgyártó Vállalattal kötendő vegyesvállalati szerződéstől.
Mint ismeretes a lemezkonszern 15 millió dollárt fektetett volna a
közös vállalkozásba, s a megállapodást egy nappal azután írták volna
alá, hogy Bors Jenő helyére Ella Istvánt nevezte ki a Hungaroton
élére a művelődési és közoktatási kormányzat. Sokak szerint a
vezetőváltás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy meghiúsult a két cég
,,házassága,,, - hisz a vegyesvállalat igazgatói székének Bors Jenő
volt a várományosa -, s az üzletkötés elmaradásáért végsősoron a
tárcát terheli a felelősség. Ezzel szemben a minisztérium az MTI-hez
szerdán este azt a hírt juttatta el, hogy a két cég közötti
együttműködés mindkét fél számára előnyös módozatairól tárgyalt
Rotelli úr hazánkban, s nem szól a közlemény arról, hogy kútba esett
volna az üzlet.
Valóban véglegesen elállt az EMI a vegyesvállalat-alapítás tervétől, s amennyiben igen, mivel indokolta lépését? - ezzel a kérdéssel fordult az MTI munkatársa Ella István vezérigazgatóhoz, valamint Csepi Lajoshoz, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójához, aki szintén részt vett az EMI-igazgatóval folytatott tárgyalásokon.
Ella István szerint szó sincs arról, hogy végleg ugrott volna az EMI üzlet. A Rotelli úrral folytatott tárgyalásokon mindkét fél számára kiderült: a régi feltételek mellett a vegyesvállalat létrehozásáról szó sem lehet, az még kiindulópontnak sem alkalmas a következő tárgyalásokon, amelyekre egyébként három hét múlva, Rotelli úr szabadsága után sor kerül- mondotta a vezérigazgató. Hangsúlyozta mindenképpen szükséges a vegyesvállalat létrehozása, ám ez csak a magyar érdekek fokozott figyelembevételével történhet meg; s amennyiben az EMI-vel nem sikerül egy valóban nyugati típusú, modern céget létrehozni, a Hungaroton más partnert keres. vegyesvállalat létrehozására. (folyt.köv.)
1990. augusztus 2., csütörtök 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|