Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése
1990. augusztus 2., csütörtök - Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának csütörtöki ülésén a képviselők az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslatot vitatják meg. Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkár-helyettese elmondotta a képviselőknek, hogy azért tartja a kormányzat szükségesnek a törvényjavaslat mielőbbi megtárgyalását, mert ezen a területen indítható meg leghamarabb a tömeges méretű privatizáció. A kiskereskedelemben, vendéglátóiparban ugyanis nem szükséges az egységek üzemeltetéséhez nagyobb központ, csekély tőke is elegendő a privatizálásra szánt egység megvásárlásához, és a vállalkozók számukra áttekinhető, személyes vállalkozásba foghatnak. Emellett minél előbb szabályozott mederbe kell terelni a már megindult spontán privatizációt. Elmondotta továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes refinanszírozási hitelrendszert dolgoz majd ki, amelynek keretében, a vállalkozók 10 éves futamidővel az üzleti egységek értékének 50 százalékáig kaphatnának hitelt. Hangsúlyozta, hogy az üzleteket nyilvános pályázatok útján, versenytárgyalásokon értékesítenék. A képviselők kifejtették, hogy a pályázati felhívásokban hangsúlyozni kell: a vállalkozók az üzleteknek nem tulajdon-, hanem csupán bérleti jogát szerezhetik meg. A 40 évvel ezelőtti tulajdonosokról szólva a vitában megállapították, kárpótlásukról másik törvényben kell intézkedni; a most tárgyalt törvényjavaslat célja a kisvállalkozók nagy számú megjelenése a kiskereskedelemben, a vendéglátóiparban. (MTI) 1990. augusztus 2., csütörtök 13:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése (1. rész)
1990. augusztus 2., csütörtök - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások privatizálásáról szóló törvényjavaslatot vitatta meg csütörtökön tartrott ülésén az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. A képviselők azzal egyetértettek, hogy a gazdaság e területén gyors privatizációra van lehetőség és egyben szükség is, a törvénytervezet egyes pontjaival kapcsoatabn azonban fenntartásokat hangoztattak, többen pedig néhány pontjának átdolgozását javasolták. Emiatt a csütörtöki ülésen csupán a törvénytervezet általános vitáját zárták le. Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkár-helyettese a törvvénytervezet indoklása során hangsúlyozta: a kormány azért tartja szükségesnek a törvényjavaslat mielőbbi megtárgyalását, és a leendő törvény elfogadását, mert ezen a területen indítható meg leghamarabb a tömeges méretű privatizáció. A kiskereskedelemben, vendéglátóiparban ugyanis az egységek üzemeltetéséhez nincs szükség nagyobb központra, csekély tőke is elegendő a privatizálásra szánt egység megvásárlásához, és a vállalkozók számukra áttekinhető, személyes vállalkozásba foghatnak. Állást foglalt az államtitkár-helyettes amellett is, hogy a már meg indult spontán privatizációt minél előbb szabályozott mederbe kell terelni. Elmondotta továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes refinanszírozási hitelrendszert dolgoz majd ki a privatizáció beindításához. Ennek keretében a vállalkozók 10 éves futamidővel, az üzleti egységek értékének 50 százalékáig kaphatnának hitelt. Hangsúlyozta, hogy az üzleteket nyilvános pályázatok útján, versenytárgyalásokon értékesítenék. Kifejtette továbbá, hogy a magánkézbe vételnél, a versenytárgyalások során, a potenciális vevők között előnyben részesítenék az üzlet dolgozóit. Azt külön előírják, hogy a privatizáció megvalósulásáig, az üzleteket a jelenlegi feltételekkel kell üzemeltetniük a vállalatoknak. A vita során a képviselők kifejtették, hogy a pályázati felhívásokban hangsúlyozni kell: a vállalkozók az üzlethelyiságeknek nem tulajdon-, hanem csupán bérleti jogát szerezhetik meg. Az üzletek 40 évvel ezelőtti tulajdonosairól szólva a vitában megállapították, esetleges kárpótlásukról másik törvényben kell intézkedni; a most tárgyalt törvényjavaslat célja az, hogy minél előbb nagy számú kisvállalkozó jelenjen meg a kereskedelemben, illetve a vendéglátóiparban, s nem egy előző állapot visszaállítása. (folyt.köv.) 1990. augusztus 2., csütörtök 18:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése (2. rész)
Schagrin Tamás a vitában kifejtette, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén két éven belül körülbelül tízezer kiskereskedelmi, vendéglátóipari egység kerülne magánkézbe. Az egész folyamat irányítását, menedzselését az Állami Vagyonügynökség végezné. Az SZDSZ részéről felvetették: nem kerülhető meg a törvényjavaslattal kapcsolatban a helységgazdálkodás jelenlegi helyzetének áttekintése, a bérleti jog pontos körülírása, valamint a bérlet-felmondás lehetőségeinek szabályozására. A képviselők nagyrésze ezzel egyetértett Több képviselő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a törvény írja elő, hogy a bérleti jogot megszerző vállalkozó mennyi idő elteltével, milyen feltételek mellett adhatja el a kereskedelmi egységet külföldi személynek. A Fidesz részéről kifogásolták, hogy az üzlethálózatokat, és a gyógyszertárakat nem vonják be a törvénytervezet által javasolt privatizációba, felvetették továbbá, hogy az Állami Vagyonügynökségnél jelenleg nincsenek meg az ilyen nagy arányú privatizáció levezényelésének e feltételei A Gazdasági Kamara Országos Kereskedelmi Szövetsége részéről elhangzott: a szövetség tagvállalatai egyetértenek a törvényjavaslat általános szellemével. A privatizáció megvalósítása során gondoskodni kell arról: a lakosság ellátásában ne lépjenek fel gondok, az érintett több tízezer dolgozó körében a lehető legkisebb legyen az egzisztenciális bizonytalanság és gondoljanak a dolgozók közül GYES-en, GYED-en lévőkre, és a sorkatonákra . A bizottság ezután a társadalmi szervezetek kezelői jogának megvonásáról, valamint vagyonelszámoltatásokról szóló törvényjavaslatot viatta meg. A testület megálla podott abban, hogy mivel a párttörvény már szabályozza a pártok anyagi viszonyait, az MSZP-t nem kell feltüntetni a kezelői jog megszüntetéséről szóló törvényjavaslat azon részében, amely a társadalmi szervezetek számára írja elő, hogy a használati jog köréébe eső ingatlanok hasznosításából származó bevételeket be kell fizetniük a költségvetésbe. A vagyonelszámoltatásról szóló törvényjavaslattal a képvise lők azzal a kikötéssel értettek egyet, hogy az Alkotmányügyi, Törvény előkészí tő és Igazságügyi Bizottság vizsgálja meg, hogy külön törvényben kell-e határoznia az Országgyűlésnek ebben az ügyben, vagy minisztertanácsi rendelet intézkedjen róla. Módosító javaslatként elfogadták, hogy az MSZP a törvényjavaslat mellékletében feltüntetheti az államnak már átadott javait. (MTI) 1990. augusztus 2., csütörtök 19:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »