|
|
 |
|
 |
Sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről (1. rész)
|
1990. július 31., kedd - A népszavazás eredményét értékelte,
valamint a társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról, illetve
vagyonkezelői jogának megszüntetéséről szóló törvénytervezetet
véleményezte keddi ülésén a Magyar Szocialista Párt Elnöksége. A
tanácskozást követő sajtótájékoztatón Kovács László, az elnökség
tagja elmondta, hogy a testület ,,napirend előtt,, visszatért Kéri
Kálmán tábornok hétfői parlamenti felszólalására, amelyben a
képviselő a szocialista frakció megütközését kiváltó kijelentést
tett. Eszerint a Horthy-Magyarország hadserege igazságos háborút
folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen. Az elnökség
elfogadhatatlannak ítélte e minősítést, hiszen közismert, hogy
hazánk nem honvédő háborút folytatott, s nem a Szovjetunió üzent
hadat Magyarországnak, hanem éppen fordítva történt. Ha ez a háború
igazságos volt, akkor a hitleri Németország is igazságos háborút
folytatott, s az antifasiszta koalíció, az ellenállás harcosai és
mártírjai a rossz oldalon álltak - hangsúlyozták az elnökség ülésén.
Sajnálatosnak tartották, hogy az Országgyűlés elnöke szó nélkül
hagyta a kijelentést, s nem adott lehetőséget bármiféle reagálásra.
Márpedig - a szocialista párt megítélése szerint - a parlamenti
képviselők döntő többsége nem értett egyet Kéri Kálmán véleményével.
A testület kifejezte azt a reményét, hogy külföldi partnereink az
elhangzottakból és a reagálás elmaradásából nem vonnak le az ország
számára hátrányos következtetéseket.
Ezt követően Horn Gyula pártelnök tájékoztatta az újságírókat az
ülésen elhangzottakról. Hangsúlyozta: a népszavazás kimenetele az
előzetes becslésektől és várakozásoktól is eltérő eredményt hozott:
a 14 százalékos részvételi arány csalódást okozott a kezdeményezést
felkarolók számára. Aláhúzta: az MSZP a jó ügy szolgálatába vetett
hittel állt az akció mellé, abból kiindúlva, hogy e bonyolult,
nehézségekkel teli átalakulási folyamatban a nép által választott
köztársasági elnök mindenképpen stabilizálóbb tényező lehetne, mint
a csak a pártok közötti megállapodás alapján megválasztott államfő.
Megállapitotta: ezzel az álláspontjával az MSZP lényegében egyedül
maradt; az eredménytelenségben a többi parlamenti párt negativ
hozzáállása meghatározó volt, s az időpont sem volt alkalmas ilyen
horderejü vállalkozás lebonyolítására. A parlamenti pártok
döntésükkel azt fejezték ki, hogy igazából nem kiváncsiak a nép
véleményére az elnökválasztás mikéntjéről. (folyt.köv.)
1990. július 31., kedd 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|