|
|
 |
|
 |
A Költségvetési Bizottság ülése (1. rész)
|
1990. július 31., kedd - Az Országgyűlés Költségvetési
Bizottsága támogatja, hogy a kormány minél előbb hozzákezdjen az
állami kiskereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás
privatizációjához, ám az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat még sok
kiegészítésre szorul - állapították meg a bizottság keddi ülésén a
Parlamentben.
A testület úgy foglalt állást, hogy a kormány törvényjavaslatát
csak általános vitára tartják alkalmasnak, azt ugyanis összhangba
kell még hozni a kapcsolódó jogszabályokkal, többek között az
adópolitikai koncepcióval, a hitelpolitikai irányelvekkel, valamint
a kormány privatizációs irányelveivel. A bizottság szükségesnek
tartja azt is, hogy a törvényjavaslat kiegészítésével párhuzamosan
készüljön hatásvizsgálat arról, hogy a privatizáció miként érinti a
lakosság ellátását, hogyan befolyásolja a foglalkoztatás alakulását,
a munkanélküliek számának növelését. A bizottság véleménye szerint
egyébként egyelőre hiányoznak a törvény végrehajtásának feltételei,
a Vagyonügynökség ugyanis még nem készült fel több tízezer
kereskedelmi egység magántulajdonba adására. (Ezzel a
megállapítással az MDF-es képviselők egy része nem értett egyet, de
Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség napokban kinevezett ügyvezető
igazgatója elmondotta: jelenleg még csupán egy szakértővel
rendelkeznek, aki szintén csupán két hete dolgozik a szervezetnél,
így tényleg jogos az aggodalom. Csak úgy képzelhető el a tervbe vett
privatizáció gyors, szakszerű végrehajtása, ha a Vagyonügynökség
munkájába üzleti alapon más vagyonkezelő szervezetek is
bekapcsolódnak.)
Végül a testület állásfoglalásában arra is kitért, hogy a
törvény csak akkor léphet hatályba, ha azzal egyidőben
nyilvánosságra hozzák a privatizáció pályázati feltételeit. A
magántulajdonba adás ugyanis csak pályázatok útján, nyilvános
versenytárgyalások révén történhet, s e téren szigorítani kell a
feltételeket, a korrupció veszélyének csökkentése érdekében.
Mindezek alapján a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a
törvénytervezetet azzal a megszorítással, hogy a képviselők módosító
indítványait egy újabb ülésükön, augusztus második felében vitatják
meg. (folyt.köv.)
1990. július 31., kedd 12:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|