Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Brit visszhang a magyar referendumról


-------------------------------------


London, 1990. július 30. (BBC, Esti műsor) - Az angol lapok 5-6
soros hírben tudatják olvasóikkal, hogy - a Guardian szavaival:
apátiába fulladt a tegnapi magyar népszavazás arról, ki döntse el,
kire ruházzák a köztársaság elnöki pozícióját: az Országgyűlés,
avagy közvetlenül a választópolgárok.

    Ma délután Pártos Gábort, az angol rádió hírmagyarázóját hívtam
be a stúdióba, hogy megkérdezzem: milyen jelentőséget tulajdonít a
valóban siralmasnak mondható 13,8 százalékos részvételnek a nyári
vakáción, a kánikulán és azon kívül, hogy a kezdeményezést
elsősorban a Magyar Szocialista Párt karolta fel, és a 6 nagy párt
közül négy - ellenezte?

    - Valóban, ez egy világrekordnak is beillő minimális arány - már
úgy értem, hogy ez a 13,8 százalékos részvétel a népszavazáson.
Tulajdonképpen nem egy olyan dolog, amivel mondjuk egy demokrata
társadalom dicsekedhet. Természetesen nem szavazni - az mindenkinek
a demokratikus joga -, de ugyanakkor ez a fajta nem hivatalos
bojkott, amit a legfontosabb magyar parlamenti pártok meghirdettek,
illetve a kisgazdák esetében hivatalos bojkott - ez tulajdonképpen
nem a legjobb módja annak, hogy egy ilyen kérdést hogy kell
elintézni.

    Én úgy vélem legalábbis, hogy jobb lett volna, ha a különböző
parlamenti pártok - a Demokrata Fórum, a szabaddemokraták - saját
álláspontjukat egy kampány részeként meghirdetik a szabad versengés
részeként, nem pedig megpróbálják elhallgatni az egész eseményt.

    - Most persze nem olyan nagyon egyszerű ez a kérdés: hogy hogy
válasszunk elnököt - egyik országban sem.

    Az országgyűlési elnökválasztás hívei - ugye - azzal érvelnek,
hogy így túlságosan nagy hatalom kerülhet az elnök kezébe. Viszont
amikor Gorbacsov dilemmáit elemzik, vagy elemezték az angol lapok és
általában a nemzetközi sajtó és média -, akkor mindig
kihangsúlyozták, hogy milyen rendkívül kínos, hogy Gorbacsovnak
nincs a néptől kapott mandátuma. Minden országot más mércével kell
mérni -, vagy hogy látod ezt? (folyt.)



1990. július 30., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Brit visszhang a népszavazásról - 1. folyt.


- Én úgy látom: a gorbacsovi dilemma-kérdés nem teljesen fedi a
magyar helyzetet. Ha különböző megfigyelők olyan módon kritizálják a
gorbacsovi vezetést, hogy annak nincs - mondjuk - egy ilyen valás
mandátuma, ez alatt nem azt értik, hogy szükségszerűen az egész
népnek kellene megválasztani -, inkább azt értik ez alatt, hogy a
Legfelsőbb Tanács, a Szovjetunió parlamentje az egypártrendszer
alapján lett megválasztva.

    Tehát ez nem jelenti azt, hogy a többpártrendszer alapján
megválasztott parlament nem választhat meg demokratikus módon egy
államelnököt. Ez a kérdés ez nem teljesen azonos.

    Ugyanakkor valóban van mondjuk - ha az ember most ennek a
kérdésnek az egész nemzetközi vetületét átnézi - valóban van egy
olyan vélemény, amit én is fontosnak tartok: hogy a legtöbb
alkotmányos berendezkedésű országnak általában van például két háza,
vagy esetleg van egy nép által megválasztott elnök, vagy esetleg van
egy alkotmány részeként, demokratikus keretek között működő király.
Tehát ilyen társadalmak vannak. Ennek az a lényege, hogy van
egyfajta olyan berendezkedés, ahol a különböző politikai erők
kiegyensúlyozzák egymást.

    Magyarországon viszont - és ez nemzetközi viszonylatban nagyon
ritka - a parlamentnek csak egy háza van - ez a parlament aztán
megválasztja az elnököt. Tehát tulajdonképpen itt arról van szó,
hogy nincs olyan más politikai erő, amely a parlament szerepét
valamilyen módon tudná egyensúlyozni. Tehát megvan az a lehetőség,
az a veszély, hogy ez a parlament túlságosan sok hatalmat tud a
kezében összpontosítani.

    Az, hogy most Magyarországon egy ilyen egykamarás parlament
működik - ez nem lehet szükségszerűen a legtökéletesebb rendszer, de
elképzelhető olyan parlamenti konfliktus, ahol jobb lenne, hogyha
egy nép által megválasztott elnök tudna majd bíráskodni a különböző
politikai pártok között. (folyt.)



1990. július 30., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Brit visszhang a népszavazásról - 2. folyt.


Amit én fontosabbnak tartok most az elnökválasztással
kapcsolatos népszavazás lebonyolításában, az nem is az eredmény
maga, amit természetesen mindenki elfogad - ez demokratikus játszma
szerint történt meg

    Ami - mondjuk - talán rosszabb szájízt hagy maga után: az az
fajta módszer, ahogy ezt az egész elnökválasztási népszavazást
lebonyolították -, ez a fajta módja annak, hogy elhallgatták az
egész kampányt, és ezáltal tulajdonképpen ez a fajta közömbösség, -
ami Magyarországon eléggé észrevehető már hónapok óta: a politika
iránt való közömbösség -, ezt tulajdonképpen a politikai pártok
felerősítik.

    S a politikai pártok feladata nem az, hogy a közömbösséget
növeljék -, hanem épp az ellenkezője. +++



1990. július 30., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD