|
|
 |
|
 |
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A közép-ázsiai köztársaságokban tavaly tapasztalt nyugtalanság a
nemzeti kérdésekkel kapcsolatos félreértéseken alapult és nem a
Szovjetuniótól való elszakadás óhaján. Mohamed Szadikh Mamajuszupov
mufti muszlim vezető eezeket a megjegyzéseit Iszlamabadban tette
tudósítók előtt, azt követően, hogy találkozott Benazir Bhuttó
pakisztáni miniszterelnökkel. Mint a mohamedán vezető elmondotta, az
iszlám és a kommunizmus két egymástól nagyon különböző ideológia, de
van lehetőség arra, hogy egymás mellett létezzenek. Mufti
Mamajuszupov azt is hozzátette, - Gorbacsov elnök reformjai lehetővé
tették, hogy a Szovjetunióban élő muszlimok az évtizedekig tartó
elnyomás után ismét nyíltan követhessék vallásukat.
Az örmény parlament jelentések szerint úgy döntött, szembeszáll
a Gorbacsov elnök által múlt héten közzétett dekrétummal, amely
elrendeli, hogy minden örmény fegyveres csoport 15 napon belül
szolgáltassa be fegyvereit. A szovjet vezető dekrétumát az örmény
parlament az ország belügyeibe történő beavatkozásnak minősítette.
A Magyarországon megtartott elnökválasztással kapcsolatos
népszavazáson nem jelent meg a választópolgárok 50 százaléka, ami
szükséges ahhoz, hogy a szavazás eredménye érvényes legyen. A
népszavazást annak eldöntésére tartották, hogy a köztársasági
elnököt népszavazás útján válasszák-e meg, vagy pedig a parlament
jelölje ki. Ebben a kérdésben már ez volt a második népszavazás,
amelyen a választópolgároknak kevesebb mint 14 százaléka vett részt.
Ez a BBC budapesti tudósítója szerint a meleg időnek tudható be és
annak, hogy a magyaroknak elment a kedvük a szavazásoktól. Sokan
főleg a gazdasági problémák megoldása miatt aggódnak, nem pedig a
főleg ceremoniális jellegű elnöki tisztség miatt. Tudósítónk szerint
az országot korábban vezető kommunista párt szerint, amely jellenleg
szocialista pártként működik, a párt elnökjelöltjét közvetlen
szavazás útján is meg leetne választani. Tudósítónk azt is
hozzátette, hogy a jelenlegi kormánykoalíció ellenezte az
elnökválasztás módjára vonatkozó népszavazást és nem sokat tett
annak érdekében, hogy a választópolgárokat véleménnyilvánításra
buzdítsa. (folyt.)
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|