|
|
|
|
Népszavazás - délután (2. rész)
|
Békés megyében a kora délutánig a mintegy 320 ezer szavazópolgárból 33 ezren mentek el szavazni a köztársaságielnök-választás módjáról. A legnagyobb arányban a békéscsabaiak és az orosháziak: a megyeszékhelyen a választók 11,7, az orosházi kerületben a polgárok 11,3 százaléka voksolt. A legkevesebben Szeghalmon éltek eddig szavazati jogukkal.
Csongrádban a részeredmények délutáni összegzésekor 10,56 százalékos volt a szavazók aránya. A szavazásra jogosultak száma 361.706, közülük csak 35.050-en adták le voksukat. Szegeden 12 százalékos megjelenést regisztrálhattak a szavazatszámláló bizottságok. Volt olyan szavazókör, ahol mindössze három személy jelent meg. A községek között a legalacsonyabb százalékot - 2,5-öt - Csengeléről jelentettek, a városok közül Csongrádról 10,95 százalékot.
Fejér megye 300 ezernél több szavazásra jogosult állampolgárából alig 30 ezren járultak az urnák elé a kora délutáni órákig. A 600 lelkes Úrhida községben például 14 óráig 30-an adták le szavazatukat. Hasonló az arány a megye más községeiben, kistelepüléseiben is. A városokban nagyobb valamivel az érdeklődés, de a szavazók aránya sehol sem emelkedett 10-15 százalék fölé.
A hagyományokra alapozott jóslatok ellenére - mármint hogy a szavazók inkább a délutáni órákban keresik fel a választókörzeteket - Komárom-Esztergom megye településein délután még a délelőttinél is kevesebben járultak az urnákhoz; 16 óráig ugyanis a lakosság 10 százaléka sem jelent meg a választókörzetekben. A ,,negatív rekordot,, Kisbéren és környékén érték el, ahol az erre jogosultak mindössze 8,03 százaléka szavazott. A legtöbben a Komárom székhelyű 4. számú választókerület településein szavaztak, az erre jogosultak 10,5 százaléka voksolt.
Nagyfokú érdektelenség jellemezte a vasárnapi népszavazást Győr-Sopron megyében is; igen alacsony volt a részvétel a megye három nagyobb városában, Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróvárott: a szavazóhelyiségek zárása előtt három órával alig haladta meg a 10 százalékot. A híres balfi gyógyfürdő többszáz beutaltja közül délután 3 óráig mind össze egyetlen egy szavazott, jóllehet az országgyűlési választások idején itt több száz szavazó jelentkezett megfelelő igazolással a helyi szavazóhelyiségben. (folyt.köv.)
1990. július 29., vasárnap 16:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|