|
|
 |
|
 |
Népszavazás - délután (1. rész)
|
1990. július 29., vasárnap - Az országra rekkenő hőséget
hozó július végi vasárnapon mínuszt mutatott a politikai hőmérő: a
köztársasági elnök megválasztásának módjáról kiírt népszavazás nem
váltott ki közéleti hevületet az állampolgárok többségéből. A
helyzet délutánra, az urnák lezárása előtti órákra sem változott,
továbbra is az általános érdektelenség volt a jellemző.
A sajtó ugyan hírül adta hogy ezúttal nem értesítik
,,kopogtatócédulán,, a választókat, a tanácsok pedig ezenkívül
falragaszokon azt is tudatták a lakossággal, hogy hol - legtöbb
helyen az országgyűlésiképviselő-választások szavazóköreiben -
adhatja le szavazatát a választó. Föltételezhető, hogy ennek
ellenére sokan nem is tudtak a népszavazásról. Az MTI tudósítói
szinte teljes tájékozatlanságot a tanyás vidékeken tapasztaltak, az
itt élő emberek ugyanis a nyári munkák idején ritkán néznek
televíziót, újságot pedig nem fizetnek elő, hiszen a tanyai
lakosoknak semmilyen küldeményt, hírlapot nem visz házhoz a posta. A
falusi választási bizottságoknál arra hívták föl a figyelmet: aki
vasárnap mégis elment szavazni, az többnyire igennel szavazott -
hiszen az ellenkező állásponton lévőknek elegendő volt, ha otthon
maradtak.
Borsod-Abaúj-Zemplénben a lakosok részvételi arányát tekintve
már most megjósolható: a megyében érvénytelen népszavazást tudhatnak
maguk mögött. Bár jócskán vannak eltérések - Miskolcon például volt
olyan körzet, ahol délután háromra sem ment el szavazni a
névjegyzékben szereplők 5 százaléka, és volt szavazókör, ahol ez a
szám meghaladta a 20 százalékot -, általánosságban elmondható, hogy
a délutáni órákra is csupán 10-15 százalékos volt a részvételi
arány. Vidéki szavazatszedő bizottságok beszámolói alapján a
peremkerületekben, családi házas körzetekben többen (20 százalék
fölött) mentek el szavazni - például Ózdon, de Leninvárosban még 3
óra körül sem volt több 8 százaléknál a szavazók aránya. A
várakozással ellentétben nem ugrott meg az ebéd utáni órákban a
szavazók száma. Míg az őszi népszavazás alkalmával szinte tülekedtek
a pártok a szavazatszámláló bizottságokbeli helyekért, most
Miskolcon, kevés körzettől eltekintve, csupán a Szocialista Párt
képviseltette magát. (folyt.köv.)
1990. július 29., vasárnap 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|