|
|
 |
|
 |
Az államháztartás növekvő hiánya
|
1990. július 29., vasárnap - Tovább növekedett az
államháztartás nettó adóssága: összege eléri az 1244 milliárd
forintot. A múlt év végén az államadósság 1188,7 milliárd forint
volt.
A pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondották, hogy
az államháztartás nettó adóssága 1985 óta két és félszeresére
növekedett. Öt évvel ezelőtt még csak 498 milliárd forint volt az
állam tartozása. Az ilyen nagymérvü hiány kialakulása alapvetően két
tényezővel magyarázható. Magyarország ebben az időszakban egyre
gyorsuló ütemben adósodott el külföldön, s ugyanebben az időszakban
jelentősen megnőtt a költségvetési mérleg hiánya is. Magyarország
bruttó adósságállománya 1985-ben 13,9 milliárd, nettó
adósságállománya pedig 8 milliárd dollár volt. Az akkori nettó
adósságállomány 43,2 milliárd forinttal terhelte az államháztartást.
Időközben az eladósodás növekedése és a forint többszöri
leértékelődése miatt a külső eladósodás következtében az
államháztartásra háruló teher 517,6 milliárd forintra emelkedett. (A
múlt év végén Magyarország bruttó adóssága 20,6 milliárd dollár
volt, a nettó adósságállomány pedig 15,1 milliárd dollár körül
alakult.)
Az elmúlt öt esztendő során a költségvetési mérleg hiánya is
jelentősen megnövekedett. Míg a deficit 1985-ben 15.8 milliárd
forint volt, 1986-ban 46,9 milliárd forintra emelkedett, s 1987-ben
is 34,9 milliárd forint volt. A következő esztendőben viszonylag
kisebb, 19,7 milliárdos hiánnyal zárt a költségvetés, ám a múlt
esztendőben a deficit rekordméretüvé vált, 54 milliárd forint lett.
Többek között az államháztartás nagymértékü eladósodásának
lassítása miatt is szükséges, hogy az idén a költségvetési mérleg
hiánya - az év végén - ne haladja meg a 10 milliárd forintot. Mivel
a féléves deficit már 13 milliárd forint körül van, a kormány
rákényszerült a fogyasztói áremelésekre, a költségvetés kiadásainak
lefaragására, bevételeinek terven felüli növelésére. A program
végrehajtása - bár jelentős terheket ró a lakosságra - fontos a
pénzügyi egyensúly javítása szempontjából. Kedvezőtlen viszont, hogy
bizonyos mértékben növeli az inflációt. A fogyasztói árak fél év
alatt, vagyis december végéhez viszonyítva, 22 százalékkal
emelkedtek. (MTI)
1990. július 28., szombat 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|