|
|
|
|
Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (1. rész)
|
1990. július 26., csütörtök - Kónya Imre, az MDF parlamenti
frakciójának vezetője nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, amelyet
teljes terjedelemben közlünk:
Az Országgyűlés 1990. július 25-i ülésén nem fogadta el a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényt. A szavazás után vita alakult ki a Parlamentben amiatt, hogy ki volt az, aki nem szavazta meg ezt a rendkívül fontos javaslatot. A szavazás - tekintettel arra, hogy az alapjavaslat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállítására is vonatkozott és több módosító javaslat is kapcsolódott hozzá - eléggé bonyolult volt, és kívülállók számára nehezen érthető.
Szeretném előre leszögezni, hogy a kormánypártok a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításával egyetértettek, de a bizottság működési rendjével és összetételével kapcsolatban nem sikerült az ellenzékkel konszenzusra jutni. (Csak megjegyzem, hogy a Haraszti Miklós féle SZDSZ-javaslat jogi hibái miatt is elfogadhatatlan, pl. szerinte a PTB-be delegálhatna a Magyar Jogász Szövetség, ilyen nevű szervezet azonban Magyarországon jelenleg nincs.) A Parlament előtt, jogilag elfogadható javaslat a PTB-re vonatkozóan nem volt. A közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről azonban volt. Gáspár Miklós (KDNP) képviselő javaslata. Ennek, és csak ennek elfogadása esetén megnyílt volna a lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök kinevezze ezen szervek vezetőit.
Gáspár Miklós javaslata nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, mert a kormánypárti képviselők létszáma ehhez kevés, az ellenzéki képviselők közül pedig - sajnos - senki nem szavazta meg.
Gáspár Miklós - kinevezési rendről szóló - javaslatának leszavazása után már csak Haraszti Miklós eredeti javaslatáról lehetett szavazni. Ez az eredeti javaslat tartalmazta azt is, hogy a vezetők kinvezésére csak ,,a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága általi nyilvános meghallgatásokat követően,, kerülhet sor. E javaslat megszavazása esetén - tekintettel arra, hogy PTB nincs - semmiféle lehetőség nem lett volna e tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezésére. Következésképpen ezt a javaslatot a kormánypártok képviselői nem szavazhatták meg. (folyt.köv.)
1990. július 26., csütörtök 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (2. rész)
|
Tölgyessy Péter a Parlament ülésén azt állította, hogy Haraszti Miklós javaslatából a PTB általi meghallgatásra vonatkozó rész, mert a PTB-t a Parlament nem fogadta el, értelemszerűen kimaradt. Itt szó szerint idézem szavait a jegyzőkönyvből:
,,Nagyon emlékszem, hogy az elnök azt elmondta, hogy értelemszerűen ez a rész, mivel a Parlament ezt nem fogadta el, elhagyásra kerül.,, (Jk. 252.o.)
(A nem jogászok számára szeretném megjegyezni, hogy az elnök nem hagyhat el semmit, az ügy ura az előterjesztő, csak ő döntheti el, hogy indítványát megváltoztatja-e vagy sem.)
A hiteles tájékoztatás céljából szó szerint idézek a jegyzőkönyvből.
Szűrös Mátyás mielőtt feltette volna a szavazásra Gáspár Miklósnak a vezetők kinevezési rendjére vonatkozó javaslatát, a következőket mondta: ,,A bizottsági jelentés 1/b pontjának 2. része tartalmazza dr. Gáspár Miklós módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat 6. paragrafusára vonatkozik, a javaslat lényege: a jelölteket az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága hallgassa meg.
Megkérdezem Haraszti Miklóst, egyetért-e a módosító javaslattal?
Haraszti Miklós (SZDSZ):
,,Nem tudok egyetérteni vele.,, (Jk. 231. o.)
Ezután következett a szavazás, amelynek megfelelő eredménye esetén lehetőség lett volna a közszolgálati tömegkommunikációs eszözök vezetőinek kinevezésére. Az eredmény 166 igen, (164 kormánypárti és 2 független képviselő), 76 nem (ellenzéki képviselők), 33 tartózkodás (ellenzéki, független és egy kormánypárti képviselő). Az egy tartózkodó kormánypárti képviselő igen szavazata esetén sem lett volna meg a kétharmados többség.
Ekkor már csak Haraszti Miklós eredeti javaslatáról lehetett szavazni. Ez a javaslat azonban tartalmazta a PTB-t, és megszavazása esetén a PTB felállításáig kizárta volna a kinevezéseket.
Tölgyessy Péter előbb már idézett mondatában azt állította, hogy a PTB ,,értelemszerűen,, kiesett ebből a javaslatból, és hogy az elnök ezt mondta is. Túl azon, hogy az elnöknek nincs joga visszavonni más személy javaslatát, Haraszti Miklós pedig nem vont vissza semmit, nézzük meg, mi áll a jegyzőkönyvben. (folyt.köv.)
1990. július 26., csütörtök 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (3. rész)
|
(Elnök) ,,Kérem, egy kis konzultáció után a következő kérdést teszem fel szavazásra, hogy az Országgyűlés elfogadja-e az eredeti törvényjavaslat - tehát Haraszti Miklós törvényjavaslatának - 6., 7. pontját, ebben már van egy kis probléma, mert a Pártatlansági Bizottsággal kapcsolatos részeket az Országgyűlés nem fogadta el, ezt tehát külön felteszem szavazásra. Világos, hogy szükséges ehhez egyéb magyarázatot fűzni. (Zajongás. Közbeszólások: Világos.)
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, készen áll-e a szavazásra. (Közbeszólások: Igen, zaj )
Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az eredeti, Haraszti Miklós-féle javaslat 6., 7. pontját.
Kérem szavazni.,, (Jkv. 232. o.)
Az elnök tehát jelezte, hogy a Haraszti-féle javaslattal baj van, mert nincs Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága, de miután Haraszti Miklós nem vont vissza semmit, nem tehetett mást, mint amit a jegyzőkönyv tanúsága szerint tett is, feltette szavazásra az eredeti (tehát a PTB általi meghallgatást is tartalmazó javaslatot.) E javaslat elfogadása késleltette volna a kinevezéseket, mert a PTB-t előbb fel kellett volna állítani, ahhoz azonban a rá vonatkozó törvényt a Parlamentnek el kell fogadnia. A PTB feladata és összetétele vonatkozásában nincs konszenzus a parlamenti pártok között - e kérdésben további tárgyalásokra van szükség. Abban a kérdésben viszont, hogy a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki, teljes az egyetértés.
Ennek a törvénynek a meghozatalát azonban az ellenzék - a teljes konszenzus ellenére - megakadályozta.
Így a kormánypárti képviselők nem tehettek mást, mint amit tettek. Nem szavazták meg a Haraszti-féle javaslatot azért, hogy ne kelljen várni a PTB kérdésében történő megegyezésre - bár a megegyezést fontosnak tartják és folytatni szeretnék az egyeztető tárgyalásokat - és lehetőség nyíljon egy, a kinevezésre vonatkozó új törvényjavaslat gyors előterjesztésére, és ha az ellenzék nem akadályozza azt meg - elfogadására. (MTI)
1990. július 26., csütörtök 19:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|