|
|
|
|
Az Országgyűlés szerdai ülésnapja (3. rész)
|
A képviselők ezek után folytatták a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról szóló törvényjavaslat előző nap megkezdett általános vitáját. Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság ugyan nem tett észrevételt a benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatban, ám időközben Gáspár Miklós (KDNP) újabb módosító indítványt nyújtott be, így - mint arra az elnöklő Szabad György felhívta a figyelmet - a tervezet nem kerülhetett részletes vitára, s természetesen dönteni sem lehetett felette a szerdai ülésnapon.
Még az általános vita előtt soron kívül szót kért Tölgyessy Péter (SZDSZ), s kérte a keddi vitában több módosító indítványt is beterjesztő Kulin Ferencet, hogy vonja vissza törvénymódosítási javaslatait. Azok ugyanis az SZDSZ-es képviselő szerint csorbítanák a sajtó szabadságát és sértenék a nemzeti médiumok pártatlanságát. Erre reagálva Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kijelentette: az MDF változatlanul elkötelezett a sajtószabadság elve mellett, s éppen ezért módosító indítványaikat nem vonják vissza.
Ugyancsak az általános vita megkezdése előtt Orbán Viktor (Fidesz) arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy szoros összefüggés van a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállítása és a nemzeti médiumok vezetőinek kinevezése között. Emlékeztetett arra, hogy e vezetők beiktatására előzetesen megjelölt július 15-i határidő már lejárt, s a jelenlegi parlamenti vita elhúzódása tovább növeli a bizonytalanságot az érintett intézményekben. A törvényjavaslat általános vitájában főként a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának összetételéről, működési rendjéről fejtették ki véleményüket a képviselők, de akadtak felszólalók - Csurka István (MDF) és Giczy György (KDNP) -, akik kétségbe vonták, hogy szükséges-e egyáltalán a bizottság létrehívása. Kósa Ferenc (MSZP) úgy ítélte, hogy amenyiben a beterjesztett törvényjavaslat szerint szerveződik meg a bizottság, úgy abban túlteng a szakmai képviselet, míg a társadalmi képviselet szinte teljesen elsikkad. Többen megkérdőjelezték azt is: milyen hatékonysággal bír, ha a bizottság utólag véleményez egy-egy rádiós, vagy televíziós műsort.
Természetesen a vitában a szűkebben vett terület - azaz a létrehívandó Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága - mellett a magyar sajtó helyzete is terítékre került, s a kormánypártok képviselői részéről ismételten megfogalmazódtak a nem egyszer éles bírálatok. (folyt.köv.)
1990. július 18., szerda 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|