|
|
 |
|
 |
Albán menekültek - Budapestre hajnalban?
|
Brindisi, 1990. július 13. péntek (AP) - Pénteken befutott az
itáliai Brindisi kikötőjébe az a négy hajó, amelyeket az olasz kormány
bérelt a tiranai nagykövetségekre menekült albánok elszállítására. Az
ötödik, a francia hatóságok által kibérelt Orient Star, 545
kitelepülővel úton van Marseille felé, ahová kora vasárnap érkezik
meg.
Brindisibe elsőként az Espresso Grecia futott be mintegy 950 albán
menekülttel, majd az Appia követte 1098 személlyel. A nap folyamán
összesen mintegy kétezer fáradt, de ujjongó menekülttel megérkezett a
másik két hajó is, a Ionis és a Cefalodian Sky.
A tiranai magyar nagykövetségre menekült negyven albán nagy
valószínűséggel szombaton a hajnali órákban érkezik meg Budapestre a
MALÉV különgépén, amely pénteken este indul értük - közölték az
MTI-vel a magyar külügyminisztériumban.
Az NSZK nagykövetségéről távozó mintegy 3200 albán többsége
pénteken reggel már el is indult a szövetségi köztársaságba a
nyugatnémet hatáságok által csütörtökön az ,,olasz csizma,, sarkánál
levő kikötővárosba küldött három vonat közül kettőn. Athéni
hírforrások szerint a nyugatnémet, a francia és az olasz
nagykövetségekről autóbuszokon Durresi albán kikötőbe induló
menekülőkhöz Tiranában az utolsó pillanatban csatlakozott a görög
nagykövetségen tartózkodó 29 albán is. Ők a nagy folyamán
OLaszországból Görögországba repülnek. Az Appia kapitánya az ANSA
olasz hírügynökségnek elmondotta, hogy a behajózás Durresi kikötőjében
gyorsan, olajozottan ment. A rendőrség lezárta az albán kikötőt,
nehogy mások is csatlakozhassanak a távozókhoz.
Az NSZK után Franciaország is bezárta ideiglenesen tiranai
nagykövetségét. A párizsi külügyminisztérium pénteki bejelentése
szerint ez technikai intézkedés, nagytakarítás és javítási munkálatok
miatt van rá szükség. Hírügynökségi értesülések azonban ezek az
országok, amelyek példáját valószinűleg Olaszország is követi, egy
újabb menekülthullámnak akarják elejét venni.
Diplomáciai források szerint Tiranában péntekre az albán vezetés
támogatására nagygyűlést hirdettek meg, amelyen beszédet mond Ramiz
Alia állam- és pártelnök.
A mintegy négyezer menekült távozása után a helyzet nyugodtnak
látszik a fővárosban, mivel a követségi negyedet fegyvertelen katonák
közreműködésével lezárva tartja a rendőrség. +++
1990. július 13., péntek 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|