|
|
|
|
A koalíciós kormány helyzete
|
----------------------------
München, 1990. július 8. (SZER, Földközelben) - Rajki László:
Azt tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolguk a választás győzteseinek, hiszen rendkívül terhes örökséggel indultak: több mint négy évtized kommunista bűnét-baklövéseit kell helyrehozni. A Balkánra, Ázsiába kényszerített országot visszavezetni Közép-Európába. Azzal is tisztában voltunk, hogy a bukott rezsim nem adja fel küzdelem nélkül politikai-gazdasági uralmát. Megtapasztaltuk haldoklásának hatalmi és vagyonátmentési manipulációit is.
De abban bíztunk a széthullott állampárt részeinek megsemmisítő veresége után, hogy az Országgyűlés teljes erővel hozzálát a pártállam felszámolásához, gyorsan megteremti az átmenet jogi, személyi és tárgyi feltételeit.
Ezt ígérte a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége május eleji, ésszerű kompromisszuma is. Azóta két hónap telt el. A koalíciós kormány helyzete sokkal nehezebb mint vártuk.
Az Antall-abinet munkáját rendkívüli módon megnehezíti, hogy kettős hatalom alakult ki. Minisztériumi szinten úgy-ahogy megtörtént a csere, viszont lejebb szinte semmi sem változott.
A régi funkcionáriusok bojkottálják az intézkedéseket, sőt: legjobb védekezés a támadás -alapon, átvették a kezdeményezést. Például a nagyüzemi agrármaffia hadat üzent a Független Kisgazdapárt földprogramjának, a TOT, a MESZETOSZ, illetve ikertestvére: az Agrárszövetség aláírásgyűjtést indított a tsz-tulajdon kiárusítását megakadályozó parlamenti döntés ellen.
A kisgazdákkal szemben szövetségesre találtak - nem csak az MSZP, hanem MDF- és Fidesz-képviselők között is. Hasonlóképpen sikerült megosztani az erőket, elterelni a figyelmet a létfontosságú, gazdasági és egyéb kérdésekről a köztársaságielnök-választásra kierőszakolt június 29-iki népszavazással is.
Újabb választási kampány emészti a pénzt és az állampolgárok türelmét-bizalmát -, pedig szeptember 30-ikán ennél sokkal lényegesebb ügyben: a helyhatósági választásokon kell a lakosságnak döntenie. (folyt.)
1990. július 8., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A koalíciós kormány helyzete - 1. folyt.
|
Sajnos: a parlament munkáját is gátolják a meddő viták, politikai és személyi csatározások. Ezért az átmenet jogi feltételeinek az alkotmány módosításának, az új törvényeknek csak töredéke született meg az Országgyűlésben.
A MSZP fékező taktikája érthető -, de az már kevésbé, hogy rendszeresen csatlakozik hozzá az SZDSZ és a Fidesz is.
Például az iskolai hitoktatás körül is hatalmas vihart kavartak - holott a koalíciós kormány a legjobb nyugat-európai gyakorlatot kívánta bevezetni, és a jövő nemzedékei az ifjúság nevelése szempontjából szinte semmi sem fontosabb, mint a keresztényi alapokra helyzett, szabadon választható hit- vagy erkölcstan. Ennek hiánya okozta a legnagyobb károkat az országnak, és következményei nehezítik leginkább az átmenetet. +++
1990. július 8., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|