|
|
|
|
Tárgyalt az Országgyűlés Kulturális Bizottsága
|
----------------------------------------------
München, 1990. július 5. (SZER, Magyar híradó) - Kényes, azaz pontosabban inkább ismételten szenvedélyeket kiváltó témákat tárgyalt ma az albizottságok beszámolóit meghallgatva az Országgyűlés hosszú nevű Kulturális-, Oktatási-, Tudományos-, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága. Baráth Edina számol be a hallottakról:
- Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága ma délelőtt először a még MSZP-tulajdonban lévő megyei lapokról tárgyalt. A bizottság MDF-hez tartozó tagjai nyilatkozattervezetet fogalmaztak meg, amelyről hosszas vita kezdődött. A fő kérdés az volt: az állam javára mondjon-e le a Szocialista Párt a megyei lapokról és lapkiadó vállalatókról, vagy sem? A polémia később inkább fogalmazási, nyelvhelyességi problémákról folyt. Végül - némi szövegmódosítás után - megszületett a Kulturális Bizottság állásfoglalása, melyet az Országgyűlés következő ülésén napirend előtt fognak ismertetni.
Ezt a vitát csak könnyed előjátéknak nevezhetjük ahhoz képest, ami eztán következett. Haraszti Miklós szabaddemokrata képviselő a parlament július 2-ikai ülésén határozattervezetet nyújtott be a pártatlan tájékoztatás bizottságáról, a nemzeti médiák vezetőinek kinevezéséről és a frekvenciamoratóriumról. A mai bizottsági ülésen ezekhez mellékelt még egy törvényjavaslatot is: a nemzeti médiák vezetőinek átmeneti kinevezési rendjéről.
Miután Elek István, az MDF képviselője felhívta figyelmét, hogy határozati javaslattal csak társadalmi bizottságot vagy ideiglenes parlamenti bizottságot lehet alakítani, melyek csekély jogkörrel rendelkeznek -, akkor Haraszti Miklós azt mondta: a pártatlan tájékoztatás bizottságát hozzák létre inkább törvénnyel. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Tárgyalt az Országgyűlés Kulturális Bizottsága - 1. folyt.
|
Csengey Dénes, az MDF képviselője ekkor sérelmezte, hogy a parlament nem törvényjavaslatot fogadott el sügősségi tárgyalásra. Ezenkívül: ha törvényjavaslattal születik a pártatlan tájékoztatás bizottsága, akkor közjogi intézmény lesz belőle.
Súlyos összeférhetetlenségnek tartja, hogy az egyik közjogi intézmény tagja véleményezze a saját közjogi intézményének működését. Például a tévé egyik delegáltja - a Magyar Televízió műsorszerkesztését.
Molnár Péter fideszes képviselő szerint a szakmának jelen kell lenni a bizottságban - de nem vehet részt a róla szóló vitában.
Csurka István és Beke Kata MDF-képviselők azt is megkérdőjelezték: szükség van-e egyáltalán erre az intézményre? Csurka István szerint nincs meghatározva e bizottság lényege, hogy mire való - ezenkívül nem tarja alkalmasnak a tárgyalásra, mert véleménye szerint Haraszti Miklós azt sem döntötte el, hogy törvényjavaslatot, vagy határozati javaslatot nyújt be... És összevissza, ellentmondásos, egymásra hányt mondatokból áll az indítványa.
Haraszti Miklós figyelmeztetett arra, hogy információi szerint a tévé és a rádió kiszemelt elnöke úgy szeretné elfogadni megbízatását, ha törvényes és szakmai garanciával a köztársasági elnök nevezné ki őket - ezért sürgős, hogy döntsenek.
Csengey Dénes erre elmondta: a kinevezésekkel kapcsolatos törvényjavaslattal nincs probléma, csak a pártatlan tájékoztatás bizottságával.
Az egyre hevesebb vita közepette Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője is betoppant, aki megnyugtatásul közölte: majdnem biztos, hogy nem lesz idő a parlament következő ülésszakán erre a napirendi pontra -, tehát a polémia folytatódhat kényelmesen. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tárgyalt az Országgyűlés Kulturális Bizottsága - 2. folyt.
|
Végül - szóváltásokkal tarkítva - arról szavaztak a bizottság tagjai: elfogadják-e az indítvány törvényjavaslat-észét a nemzeti médiák vezetői kinevezésének átmeneti szabályozásáról.
Tíz igen, egy nem, és négy tartózkodás mellett a törvénytervezetet jóváhagyták.
Ennek érdekessége, hogy kimondja: a pártatlan tájékoztatás bizottsága is meghallgatja a médiák vezetőit kinevezésük előtt. - Ez a bizottság viszont - egyelőre - nem létezik, és azt sem tudjuk, milyen lesz.
Erről a Kulturális Bizottság majd csak a jövő héten tárgyal. +++
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|