|
|
|
|
Tölgyessy Péter levele Paskai Lászlóhoz
(OS)
|
4. paragrafus. Ez a törvény a kihirdetésének napján lép hatályba.
Indokolás
A valásszabadság joga magában foglalja a vallásoktatás-hitoktatás szabadságát is.
A vallásoktatást az egyházak felügyelik, az alapvetően a hívővé nevelést szolgálja. Ezért annak megszervezése az állam és az egyház szétválasztásának elvéből következően egyházi feladat.
Annak érdekében, hogy a hitoktatás lehetősége megteremtődjék, nem zárható ki, hogy az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben is lehessen folytatni nem kötelező jelleggel hitoktatást. Ezt azonban el kell választani a tanrendben szereplő állami oktatástól. A vallás szabad gyakorlása, a lelkiismereti szabadság elve indokoltá teszi azt, hogy sem a vallási hovatartozás, sem a hitoktatásban való részvétel ténye ne kerűljenek be a tanuló bizonyítványába. Ez nem zárja ki ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a hitoktatást végző egyházi jogi személy, amennyiben ezt a résztvevők igénylik, a hitoktatásról külön okiratot állítson ki.
Az államfüggő hitoktatás elkerülése, valamint a szétválasztás elvének érvényesülése érdekében a hitoktatás anyagi, tárgyi, személyi feltételeit el kell választani az állami oktatás pénzügyi feltételeitől, az iskola költségvetésétől. Ez indokolja továbbá, hogy a hitoktató ne váljék a tantestület tagjává.
Ugyanakkor minél előbb biztosítani kell azt, hogy az egyházak a reprivatizációs eljárás keretében hozzájussanak a funkcióképességükhöz szükséges vagyonrészhez.
A 17. paragrafus /3/ bekezdésében írtak természetszerűen csak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekre vonatkoznak.
Budapest, 1990. július 3.
Dr. Mózes Mihály Dr. Molnár Tibor Dr. Mészáros István László
(OS)
1990. július 4., szerda 16:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|