Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Vita a hittanoktatásról (1. rész)

1990. július 4., szerda - Ne legyen kötelező a részvétel a hittanoktatásban, a szülő döntsön arról, hogy gyermeke tanulja-e a fakultatív tantárgy ismereteit - így foglalt állást az Országyűlés oktatási és tudományos albizottsága szerdai ülésén, amelyen a hittan- és vallásoktatás kérdéseit vitatta meg.


Az albizottság ugyan - miként arra Haraszti Miklós (SZDSZ) külön
is felhívta a figyelmet - nem hozhat döntést, sem határozatot, tíz,
a témához kapcsolódó fontos kérdésben alakított ki véleményt.
Először azt tisztázták, hogy a hittan a hivő tanulók vallásos
nevelésének tantárgya és ettől alapvetően különbözik a vallástan,
amely a különböző vallások történeti, kultúrális, erkölcsi
ismereteit dolgozza fel. Az ülésen sokszor egymásnak élesen
ellentmondó nézetek ütköztek az MDF, a KDNP, valamint az SZDSZ és a
Fidesz képviselői között. Az első ilyen vita a körül bontakozott ki,
hogy egyházi vagy állami feladat-e a hittanoktatás megszervezése.
Mielőtt kialakították volna azt az álláspontot miszerint az egyház a
személyi, az iskola pedig a tárgyi feltételekről gondoskodik, több
koncepcionális vélemény hangzott el. Az SZDSZ-es képviselők azt
fogalmazták meg, hogy a hittanoktatás egyértelműen az egyház
feladata. Ha az iskolákban egyik napról a másikra bevezetik a
hittant, ellenérzést váltana ki a tanulók között, hogy újabb órákkal
terhelik őket. Kétségesnek vélték az iskolák, a tantestületek
befogadó képességét, készségét is. Ugyancsak kérdésként
fogalmazódott meg, hogy az egyházak képesek e kiképezni annyi
hitoktatót, amennyire 3000 iskolában szükség lenne. A papság
felkészült-e erre a feladatra? A KDNP képviselők a kételyekre
válaszként elmondták, hogy az egyház igényli a hitoktatást és
felkészül a személyi feltételek megteremtésére.

    Ugyancsak heves vitát kavart, hogy helyileg hol oktassák a
hittant. A Fidesz képviselőjének véleménye szerint az átmeneti
időszakban a templomokban, plébániákon, közösségi-, kultúrházakban
lenne célszerű az oktatásnak helyt adni és később erre a célra
esetleg egy önálló hálózatot lehetne kialakítani. Az SZDSZ véleménye
szerint is az iskolán kívüli hittanoktatás lenne a célszerűbb. Ehhez
hozzátették: központilag felesleges előírni a helyszínt, az egyházak
döntsenek erről. Ha viszont az iskolában kívánnak hittant oktatni,
akkor az intézmény ez elől nem zárkozhat el.

    Könnyebben egyetértésre jutottak abban, hogy az oktatás
költségeinek fedezését vagy az iskolai költség terhére, vagy egyházi
keretből kell megoldani, de ehhez a költségvetés nyújtson
támogatást. (folyt.köv.)



1990. július 4., szerda 14:00


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD