|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (9. rész)
|
Az előzetesen meghatározott sorrendnek megfelően először a frakciók megbízottjai mondtak véleményt. Elsőként Kónya Imre az MDF álláspontját fejtette ki. Általános és egyre sürgetőbb az igény - mondotta -, hogy leváltsák azokat a vezetőket, akik lejáratták magukat, s végre a nép saját kezébe vegye ügyei intézését. Ennek feltétele a helyi önkormányzatokról szóló törvények megalkotása - mondotta az MDF szónoka -, ám emögött fel kell sorakozni a legfőbb politikai erőknek. Kérte az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket: jóhiszeműen működjenek közre a törvény megalkotásában, s abban, hogy a magyar nép megszabaduljon hiteltelenné vált helyi vezetőitől. Visszautalva a délelőtt elszabadult ügyrendi vitára, felhívta a figyelmet: minden nap késlekedés a bukott rendszer hatalomátmentő képviselőinek kedvez.
Wekler Ferenc (SZDSZ) mindenekelőtt arról biztosította a kormánypárt képviselőit, hogy semmiféle rossz szándék nem vezérli az ellenzéket akkor, amikor egy-egy benyújtott törvényjavaslat hibáira igyekeznek ráirányítani a figyelmet. A bírálat célja nem a rendszerváltozás akadályozása, hanem az, hogy valóban jó törvények szülessenek.
Történelmi hivatásunk - mondta - újból életre kelteni a magyar önkormányzati hagyományokat. Előzetesen azonban tisztázni szükséges az önkormányzati eszme lényegét, már csak azért is, mert - véleménye szerint - a beterjesztett javaslat alig különbözik az 1971. évi tanácstörvénytől. Úgy vélte: az önkormányzat lényege, hogy szabad polgárok autonóm módon, az alkotmány által garantált keretekben, közhatalmi jogosítványokkal felruházott politikai társulásokat hozhatnak létre. Kifogásolta, hogy a törvénytervezet olyan felfogást jelenít meg, amely a jogokat a paternalista államtól származtatja. Javasolta: az önkormányzat feladat- és hatáskörét az alkotmányban rögzítsék, s egyúttal határozzák meg a központi kormányzati beavatkozás korlátait is.
Torgyán József (FKgP) úgy vélte, hogy bizonyos korrekciókkal elfogadható az önkormányzati törvényjavaslat. Hibának tartotta például, hogy a tervezetben nem jelenik meg tisztán az a koncepció, miszerint a hatalmat a nép, azaz az önkormányzatok kezébe kell adni. Ehelyett a legnagyobb hatalom a polgármester kezében összpontosul. Erősen kifogásolhatónak minősítette, hogy a törvényjavaslat nem fordít kellő figyelmet a szakképzettség megkövetelésére, és éppen a polgármesteri funkció betöltését nem köti semmiféle szakmai előfeltételhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a településeken páni félelem alakult ki, s mindenképpen olyan törvényre várnak, amellyel helyben is biztosítani tudják a hatalomváltást. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|