|
|
|
|
Nyírádi bányazárás, Csab-pusztán bányanyitás - Sajtótájékoztató
Tapolcán
|
1990. július 2., hétfő - Vasárnap reggel befejezték a munkát
a vízveszélyes nyírádi bauxitbányákban, és hétfő reggel megkezdték a
termelést az új csab-pusztai bányában - jelentette be a hétfőn,
Tapolcán megtartott sajtótájékoztatón Fazekas János, a Bakonyi
Bauxitbánya Vállalat vezérigazgatója.
Szinte percnyi pontossággal hajtották végre a Minisztertanács 1989. április 20-án hozott határozatát, amely a Dunántúli Középhegység térségében megbomlott vízháztartás környezeti hatásainak ellensúlyozására, a hévízi tó védelmére 1990. június 30-ára tűzte ki a nyírádi bauxitbányászat befejezésének határidejét.
A Magyar Alumíniumipari Tröszt ennek megfelelően módosította bányászati tervét: túlmunkával, a termelőerők koncentrálásával meggyorsította a Nyírád térségi bauxitvagyon kitermelését. Emellett leállították a már 120 millió forintos beruházással feltárt lengyelmajori bánya építését. További 140 millió forintot költöttek a megszűnő bányák termelését pótló, csab-pusztai I-es bánya korábbi megnyitására. Az új bánya - amely a felmérések szerint nem veszélyezteti a karsztvízkészletet - az év második felében 180-200 ezer tonna bauxitot termel.
A bányászati érdekből történő vízkiemelést az év végéig fejezik be, és a jövő évben a jelenlegi 200-220 köbméter víz helyett csupán percenként 40-60 köbmétert emelnek ki a térség ívóvízellátására.
Elmondták, hogy a hévízi tó hozamában némi javulás tapasztalható, de a karsztvízrendszer visszatöltődéséhez évek szükségesek. A szakértők reménykednek abban is, hogy a karsztvízkészlet fokozatos feltöltődésével egyes régi, elapadt források is megélednek. A térség vízháztartását, környezeti és hidrogeológiai változásait a jövőben is műszeres megfigyelőhálózat ellenőrzi.
Bejelentették a sajtótájékoztatón azt is, hogy a csab-pusztai új bányával a foglalkoztatási gondok is megoldódtak. A régi bányák megszűnésével, ugyan kevesebb munkáskézre lesz szükség, de csak a csökkent munkaképességű bányászokat kellett nyugdíjazni, illetve a közeli időszakban 70-80 ember korengedményes nyugdíjazására lesz szükség. (MTI)
1990. július 2., hétfő 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|