|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (5. rész)
|
Az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat
előadója, dr. Balsai István igazságügyminiszter expozéjában
hangsúlyzozta: miután az államszervezet alapjaiban átalakul,
elkerülhetetlen, hogy az e szervezetet szabályozó alkotmány is
módosuljon. E módosítás lényege, hogy a tanácsokat megszüntetve a
helyi önkormányzatokra bízza a lakosságot érintő helyi közügyek
intézését. Az alkotmány új, IX. fejezete meghatározza azokat az
alapvető jogokat, amelyek minden helyi önkormányzatot - a községtől
a vármegyéig, illetve a fővárosig - megilletnek. E jogok alapvető
tartalma, hogy a közösségeket szolgáló feladatokat a közösség maga,
választott szervezete útján, szabadon, önállóan lássa el, s
rendelkezzék az ehhez szükséges anyagi eszközökkel.
A miniszter garanciális jelentőségűnek minősítette a képviselői
testületek társulási szabadságának alkotmányba iktatását. Kitért
arra, hogy a törvényjavaslat a megye jogállását illetően olyan
megoldást tartalmaz, miszerint a megye önálló önkormányzati szint.
Ez azonban nem korlátozza a települési - községi, városi -
önkormányzatok jogait és önállóságát. A megye önálló
önkormányzatként azokat a feladatokat látja el a benne képviselt
települések számára, amelyekre e települések önmagukban célszerűen
nem képesek. A megye feladata lenne továbbá a települések érdekének
képviselete, védelme, akár a központi kormányzattal szemben is.
Ugyanakkor megszűnik központi újraelosztó szerepe, továbbá a
településeknek a megyei felügyeleti és ellenőrzési jogokból eredő
alárendeltsége is. Az önkormányzatok felügyeletére és ellenőrzésére
a javaslat szerint az önkormányzati rendszeren kívüli állami szervek
lennének jogosultak. Balsai István külön felhívta a képviselők
figyelmét: dönteniük kell abban, hogy a jövőben a történelmi
hagyományokat jobban tükröző vármegye, vagy a megye kifejezés legyen
használatos.
Végül arról szólt, hogy a törvényjavaslat a helyi
önkormányzatokra vonatkozó részletes szabályok megállapítását külön
törvényre utalja. Minthogy az önkormányzatiság lényegi és
garanciális szabályait az alkotmányban javasoljuk meghatározni -
hangsúlyozta az igazságügyminiszter -, az önkormányzati törvény
elfogadásához nem tartjuk szükségesnek a minősített többségű
döntést. (folyt. köv.)
1990. július 2., hétfő 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|